Megtennéd? Akivel szeretjük egymást nem lehetünk együtt, legfeljebb lopott órákra tehetnénk!

12:06-os vagyok.

Ó, igen.. Úgy látom, mi nagyon hasonlóan gondolkodunk ebben a dologban. Ha önző lennék, és csak magamra gondolnék, egészen más lenne a helyzet. Le tudnám ejteni, hogy mások életét tönkreteszem (leginkább gyerekek életét nehezíteném a dologgal!!!) De most úgy állnak a dolgok, hogy ha igazán szeretem a páromat, el kell engednem. Hiába, hogy ő is szeret. Nekünk egy ideig jó lenne, de mivel közvetlen hozzátartozók élete menne tönkre a mi kapcsolatunk miatt, így nem tehetem meg. A párom most csalódott, mert úgy látja hogy feladtam a harcot érte, nem is tudja, hogy miért. De most el kell érnem, hogy haragudjon, gyűlöljön. Csak így lehet esélye újrakezdeni, építeni az életét. A szívem közben elvérzik, mert legszivesebben úgy magamhoz ölelném, soha nem engedném el!!!!! De hiszek benne, hogy egyszer lesz még esélyünk. Olyan nincs, hogy nem lesz. Neked is hinned kell, és úgy lesz! nem biztos, hogy most tenned kell, ill. tenni tudsz kettőtökért. Lehet, hogy pont ellenkezőleg kell tenned, mint amit a szíved diktál. De akkor sem szabad feladni ott legbelül. Sok sikert Neked, Nektek, és mielőbbi kilábalást a pokolból!

... megint én vagyok.

Ott a lényeg, a mondatod végén: EGYELŐRE.

Ne add fel a reményt! Eljön az időtök, hidd el.

Én is ebben az egyben hiszek.