Az elutasítást hogyan lehet feldolgozni?

Voltam már hasonló helyzetben. Nekem azt mondta, hogy nagyon aranyos, rendes, kedves vagyok, de nem akar velem járni.

Nekem úgy sikerült elfelejtenem, hogy nem találkoztam vele, és nem láttam, próbáltam másokkal ismerkedni, és elfoglalni magam. (én elkezdtem sportolni)

Szerintem te is foglald el magad, és próbálj meg nem gondolni rá. Nehéz lesz, de az idő majd megoldja, itt csak ez működik.

Én megmondom neked:

1. Ha tényleg szereted őt, akkor tiszteled is. Ha tiszteled, akkor tiszteletben tartod a véleményét, hogy nem akar tőled semmit.

2. Mivel nem jártatok együtt, nem volt semmi, nem is belé vagy szerelmes, hanem a szerelem lehetőségébe. És ez nagy különbség.

A legnagyobb gond, hogy szeretet nélkül élsz. S, ezért egy olyan személyt ,,cicomáztál" fel rózsaszín tulajdonságokkal, aki erre nem kiváncsi. Neked szenvedést okoz, mert valakibe bele akartál kapaszkodni, megértelek. Nagyon is.

A lényeg, lépjél túl. Hidd el, életed hosszú és biztosan eljön az, akit annyira vártál. Ne töltsd feleslegesen az éveket, tanulj, képezd magad, tanulj nyelveket, járj tanfolyamra, s közben legyél önző! Foglalkozz többet magaddal. Mikor voltál fogásznál? Tedd rendbe a fogaid, az egészséged, menj el általános kivizsgálásra nem nagy ügy: vér- vizeletvizsgálat. Ezt is időnként el kell végeztetni. Ne mélyedj a szomorú hangulatba. Minden reggel amikor belenézel a tükörbe, azt mondjad jó hangosan bele a két szemedbe: ,,nekem minden sikerül, sikerül, sikerül! A bánat elkerül, elkerül!" A legfontosabb, hogy alkoholhoz ne nyúlj! Az egy csapda! Sokan azt hiszik, bátorságot, erőt ad, nem igaz. Tönkre teszi az életeket! Ne szokj rá a cigarettára, mert nemcsak az egészséged bánja, de a pénztárcád is. A cigaretta áráért már megcsináltathatod jó fazonra a hajadat, a körmödet, szoláriumba is elmehetsz vagy strandra. Válasz olyan embereket, akik optimisták. Vedd magad körül olyan emberekkel, akik pozitív sugárzást adnak, nem akik magukba roskadva panaszkodnak. Te az én vállamon, én a te válladon bömböljük ki a fájdalmunkat. Ez nem vezet jóra! Erősítsd meg a lelkedet, csak azért is! A legfontosabb, járjál úszni, tanulj komolyan, készülj az életre. S, közben foglalkozz magaddal, hidd el, ha egy szép ápolt, mindig frissen frizurázott, csini csajszi néz Rád vissza a tükörből! Neked is jobb lesz a kedved! Soha ne tégy fel mindent egy lapra! Utánad fussanak, ne érezzék, hogy Te szeretnél kapcsolatot. Éreztesd, hogy Téged ki kell érdemelni. A pasik teperni szeretnek a nő után. A vadász-szenvedély ez ami még nem törlődött ki belőlük. Aki csak úgy feltálalja magát, sőt a házasságot pengeti, könnyen elhagyják. Rettegnek a kötődéstől. A másik, a papír soha nem old meg semmit. Az már akkor kell, ha több éves kapcsolat után, elhatározzátok hogy jöjjön a kis trónörökös. Akkor igen, ez fontos. De addig, örülj az életnek. Aztán nehogy azt hidd, minden párkapcsolat öröm! Van benne üröm is rendesen! Csak ezt nem tetoválják ki a homlokukra. Milyen sok házasság megalkuvásra alapul. Már ott a gyerek, ott a hitel, ott a ház, a pasi pedig barátnőd tart. A feleség a gyerekekkel egyedül otthon, kiszolgáltatva, a férj minden fillérrel elszámoltatja, s hol van már a szeress most érzése? Azután mennyivel jobb egyedül, de nem magányosan, ezért mondom íratkozz fel valamilyen tanfolyamra. Ott is szembe jöhet Veled az Igazi! Mást mondok, nem savanyú a szőlő, de jobb egyedül, mint körberakva gyerekkel és üt, ver, italozik a férj. Istenem óvjon meg az ilyen élettől! Hangsúlyozom, legyél önző! Foglalkozz többet magaddal, s elszalad az idő, ne hagyj magadnak egy percet sem a síránkozásra. Ép vagy, csini is, ha nem - azzá teszed magad! Fel a fejjel! Csak optimistán nézd az életet!

Együttérzek veled. Én is hasonló helyzetben vagyok, bár mi nem voltunk olyan nagyon közeli barátok, inkább csak haverok.

Nem tudok most mit mondani, csupán annyit, hogy átérzem, mit érzel. Mondhatnám, hogy akkor nem ő van neked megírva, de tudom, ez ilyenkor nem vigasztaló.

Később biztos rá fogsz jönni, meg én is, hogy miért alakult ez így, hogy nem lett semmi az illetővel.

22:47-nek: igen,én is ugyanezt éreztem sokáig,nagyon találóan fogalmaztad meg, csak nem akartam kérdőre vonni,mert azzal csak az ő szemében váltam volna nevetségessé.:(

elözö voltam