Kénytelen voltál a gyermeked nevelését másra bízni? (Többi lent. )
engem és a tesómat anyukám kénytelen volt intézetbe adni. Szerencsénk volt,mert egy nevelő család befogadott minket,majdnem két évig voltunk nálunk.
Én már nagyobb voltam,de tesóm pici,és mikor anya ujra magához tudott venni minket akkor sokat sírt a nevelő anyja után. De aztán sok türelemmel és szeretettel rendbe jöttek a dolgok,és a mai napig tartjuk a kapcsolatot mind hárman(anya,tesóm és én) a kapcsolatot a nevelőszüleinkel
2,5 évesen még pici ahhoz, hogy megértse miért is láthatja ritkán az anyukáját. még nagy szüksége lenne rátok, ha tudjátok oldjátok meg, hogy magatokkal viszitek. ha délután 4ig bölcsibe is kell lennie de szerintem még jobb, hogy az estét az anyukájával tölti.
persze ha nem megy még mindig jobb a nagyszülő mint bármi más!
Persze ezek csak szavak, amiket ide írsz és könnyen lehet, hogy rosszul látom, de nekem olyan érzésem van mintha nem is sajnálnád, hogy nem viheted magaddal. Most két és fél éves a gyerek és már 2 hétre elváltál tőle? Nekem ez furcsa hozzáállás.
Tudod nekem vannak olyan rokonaim, akik olyan albérletbe mentek, hogy oda nem lehet gyereket vinni ( nem mintha nem lett volna másik albérlet is) így lepasszolhatták a gyereket. Én elfogadom, hogy ilyen szülők is vannak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!