Mással is volt már ilyen annak ellenére hogy mindent megtett? Kezd nagyon elegem lenni. Nem tudom mi tévő legyek! Segítsg!

16 éves vagyok. A suliban mostanában nem találom a helyemet. Nagyon sok haver,barátom van a suliból de ugye ők nem az osztálytársaim. Osztálytársakkal napi szinten van problémám.Sz*rkavaró szinte az összes,szeretik kibeszélni a másikat,esetleg egymás ellen irányítani a barátnőket. Sajnos már az összes érintett,sőt még az oföm is kibeszélt az osztállyal ha valami problémája volt velem (hozzáteszem nem magatartásbeli problémák,csak úgy belém köt mindig,PEDIG ott van a többi osztálytársam akikkel 1000x több a probléma,még sem ad nekik semmi figyelmeztetést!)

Amit rólam tudni kell hogy szeretek a középpontban lenni,DE tudom hol a határ! Szeretek szerepelni,programokat szervezni,így a suli életében is mindig részt veszek,ennek ellenére az osztályom hátat fordít,ha kell segítség,ha nem! Oföm se segít semmiben...

Bármi jót teszek,mindig csak a rosszat látja benne (nem is akarja látni a jót),amikor csak teheti lehúz mások előtt(többszöri szülőkkel való elbeszélgetés után is). Ebből jön az h sokakkal csak beszélgető viszonyban vagyok néha,de nincs az a nagy barátság.

Én mindig meghallgatom őket,segítek nekik amiben csak tudok.

Mit tehetnék hogy "elfelejtsem" az iszonyatosan féltékeny és rosszindulatú ofömet+a többiekkel kijöjjek úgy ahogy kéne,és egy kicsit jobban megbecsülnének?