Apukák (Anyukák)! Ti is így viselkednétek a lányotokkal?
Lehet hogy hosszú lesz, megpróbálom röviden,tömören összefoglalni.
Lassan 18 éves leszek és 9hónapja vagyok együtt a barátommal.Gábornak hívják. Nem ő az első barátom. 15évesen volt egy barátom, egy évig voltunk együtt, azért szakított velem mert kiszeretett belőlem...nagyon nehéz időszak volt nekem, első szerelem első csalódás, nagyon szomorú voltam. Egy idősebb fiú akit régóta ismertem kicsit kihasználva ez a gyengeségemet, nagyon rámenősen (nem tudok jobb kifejezést) közeledett felém, és végül összejöttünk...de én nem szerettem vagyis nem tudtam hogy most mi is történik...a szüleim nagyon megkedvelték őt, apa nagyon jól kijött vele, de alig 2hónap után szakítottam vele, mert nem éreztem azt hogy szerelmes vagyok belé, és nem akartam becsapni. Utána jöttem össze a mostani barátommal, akit szintén nagyon régóta ismertem, és nagyon jól megvagyunk, és tudom hogy még fiatal vagyok, de én úgy látom hogy nagyon sokáig fog tartani.
Tudom ez így tényleg olyan mintha én nagyon sűrűn váltogatnám a barátaimat pedig egyáltalán nem vagyok ilyen lány. Ha rajtam múlt volna az első egy éves kapcsolatnak sem lett volna vége.
Szóval... apa amióta elhagytam a második barátomat, akivel nagyon összebarátkozott nagyon furcsán viselkedett velem, alig szólt hozzám, meg éreztem hogy nem olyan velem mint régebben...A mostani barátomról semmit sem tud, mert nem beszélgetett vele a 9hónap alatt 2 mondatnál többet. Ez nekem is nagyon rosszul esik és a barátomnak is.
Sejtettem hogy mi a baja, csak nem tudtam biztosan.
Apáról tudni kell hogy amióta a papa meghalt (6éve) azóta nagyon sokat iszik, sajnos az az igazság hogy alkoholista lett, és mellette nagyon sokat cigizik is.
Állandóan veszekszik anyával és velünk, mert nagyon sok pénz elvisz minden nap, és anyagilag nem állunk olyan jól, hogy ezt megtegye, mert van 2 testvérem is, akiket még szintén el kell tartani. 2napi pénzből, amit elvisz, vehetne mindhármunknak 1-1 új ruhát.)
A múltkor amikor szintén veszekedés volt itthon, megkérdeztem, hogy:
-Apa, szeretsz te még minket?
-(semmi válasz)
-Mert nem is érdeklődsz irántunk sohasem, hogy mi volt az iskolában, vagy valami...
-Ez nem igaz...
-Vagy az szerinted mennyire esik nekem rosszul hogy amióta idejár a Gábor 2 mondatnál többet nem beszéltél vele? Nagyon rosszul esik ám...
-Ez sem igaz...
-Akkor mond meg mit tanul, vagy hogy hány éves?
És erre jött az a válasz ami nekem nagyon rosszul esett, főleg ahogyan mondta...
-Sajnálom, hogy az AKTUÁLIS barátaidról nem tudok mindent...
ez nagyon rosszul esett nekem, mert azt hiszem hogy nem vagyok én olyan lány...
Az tanulmányi eredményeim nagyon jók, mindig büszke lehet rám, bulizni nagyon ritkán járok, és ha megyek akkor se iszom magam a sárgaföldig, nem drogozom, nem cigizek, semmi rosszat nem csinálok...
Azóta nem szóltam hozzá, mert ez a mondata még annál is jobban megbántott, amikor azt mondta hogy én nem is az ő lánya vagyok...
Tudom hogy én is nagyban hibás vagyok, mert valóban nem kellett volna ilyen sűrűn "váltogatni" a barátaimat, de amint látjátok én nem olyan vagyok aki hetente más fiúval van, komolyan gondolom a kapcsolataimat.
Tényleg nagyon hosszú lett és lehet hogy kusza meg érthetetlen...csak arra lennék kíváncsi hogy más apukák, esetleg anyukák hogy reagáltak volna erre a helyzetre :(
El vagyok keseredve...
Előre is köszönöm a válaszoakat.
17/L
válasza: válasza:Az a baj hogy ő már tényleg nem szeret minket, vagyis valahol mélyen biztosan, de nem mutatja ki, sosincs itthon, nem is nehéz megállnom hogy ne szóljak hozzá, mert egy nap kb 2percre találkozok vele, akkor is egyből felrohan a számítógéphez...
Csak nagyon rossz látni másokat hogy együtt elmegy a család nyaralni vagy csak fagyizni...mert ő sosem jön velünk sehova.
De a legrosszabb tényleg az, hogy nagyon sok pénzt iszik és cigizik el...és én meg már szakadt gatyában járok iskolába, és nem képes felfogni...ha mi modnjuk neki akkor azt hiszi hogy anya mesélte be nekünk, meg hogy ő mondta hogy mondjuk ezt...pedig nem, elég nagyok vagyunk hogy meglássuk...
válasza:Nekem apummal 2 hónapig rossz volt a viszonyom. Van 1 nővérem, nagyon szeretem, és ő is, de elég problémás, rosszul tanult, k*rvásan öltözködik stb... Ő csak féltestvérem, anyumnak nem rokona. Egyszer veszekedtek, és én nem szóltam bele, de apum egyszer csak azt mondta, hogy "honnan tudod hogy XY (Én) nem lesz olyan mint GH (tesóm) 5 év mulva?" Holott én kitűnő tanuló vagyok, jó lehet cigizek meg néha piálok, de törödők a jövömmel... Anya erre azt mondta hogy ugye ezt most nem gondoltad komolyan? Én meg 2 hónapig nem is beszéltem apuval, persze nyalizott, hogy dejó majd ide meg oda vesznek engem fel... Nagyon szeretem őt, és szerencsére újra jóban vagyunk...
Neked azt mondom, hogy mondd anyudnak, hogy költözzenek szét, bár nem tudom milyen köztük a kapcsolat, nem ez a mdgoldűs. Viszont nemsokára mehetsz egyetemre, költözz koleszba, vagy bérelj lakást. VAAGY a legtisztább ha mindent megbeszélsz apuddal:)
válasza:*előző vagyok apukám azt mondta nővéremnek hogy ő csak azért van velünk mert sajnál minket, mert ő keresi a legtöbb pénzt, és nem bírnánk kifizetni a hitelt.
Hoszú szöveges!!
Sajnos nem tudunk elköltözni, mert nem tudjuk eladni a házunkat, a válás sem jó, mert mivel nem tudunk elköltözni apa csak mégrosszabb lenne velünk...
Apa nem az az érzelgősebb, nem is ölelt meg minket soha amióta felnőttünk...és bocsánatot sem fog kérni soha :(
Apa nagyon makacs és haragtartó, és én már elkönyveltem magamban, hogy nekem most innentől nem lesz apukám...
Csak olyan jó lenne ha végre felnyílna a szeme és nem tenné még jobban tönkre a családot, ha ezt még lehet családnak nevezni :(
Még ez előző válaszolónak :) :
Még 2 évem van az középsuliból mert nyelvi előkészítős osztályba járok, de egyetemre nem megyek Pestre szerintem, mert nem lenne pénzünk azt megfizetni. Meg nem is szeretnék annyira messze menni, de amint tudok biztos hogy elköltözök itthonról :(
válasza:sajnálom :( Egy addiktív függő emberrel nem tudsz mit kezdni inkább leválni kell róla mielőbb ,és elhagyni a környezetet .Természetesen ha a szándék meglesz benne ,nyithatsz de így ennek semmi értelme. Ha teheted költözz koliba vagy társbérletbe..
Ha ő nem akar változtatni Te nem tehetsz semmit.
Nekem is ma linkelték be egy kérdésemhez nagyon hasznos, és sokat megtudhatsz belőle Apudról ,a környezetedről és nem utolsósorban magadról :
Ennek hatására meg is vettem Az Erik Berne, Emberi Játszma c könyvét. Nagyon érdekes.
Esetleg lehet h Apudnak volt valaha vmi álma amit nem tudott vagy akart valóra váltani ,és emiatt menekült az italba. Vagy valami olyan dolog amit konvenciók miatt úgy érzi nem oszthat meg senkivel..
Arra viszont figyel oda ,hogy legyen szó bármiről is ,lény tudatos abban hogy a szülői behatások később ne árnyékolják be az életed.
Talán ez a legnehezebb (legalábbis nekem).
Köszönöm a választ neked is (meg mindenkinek aki eddig válaszolt)
Szerintem apát a papa halála törte meg ennyire, és az italba menekült...és azóta nem tud tőle szabadulni...
Próbálok nem foglalkozni az itthoni promlémákkal, de sajnos nagyon megvisel, fóleg a gyomromat,nagyon nagyon rámegy az idegeskedés...
Tanulság meg annyi belőle, hogy sohasem hagyom hogy alkoholistává váljon a barátom/férjem...vagy ha látom rajta annak a jelét, akkor otthagyom, mert az ilyen emberek hiába ígérik meg százszor hogy megváltoznak, NEM TUDNAK.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!