Minden esetben elköltözni a szülői háztól?
Bár még gimnáziumba járok, szóval nem aktuális, de érdekelne, hogy mások mit gondolnak.
Két emeletes, nagy házban lakunk, hárman vagyunk testvérek, anya-apa és a nagyszülők is velünk laknak, kényelmesen elférünk.
Egy idő után azonban (nem tudom, pontosan hány éves kortól, huszonpártól) csúnyán néznek az emberre, ha még mindig a szüleivel él (persze én ezt még nem tapasztalom, többnyire itt olvasom).
A kérdésem a következő, amit nem jogilag, sokkal inkább emberileg kérdeznék: minden esetben le "KELL" válni, el "kell" költözni otthonról, ha van lehetőség önálló rész kialakítására? Máskülönben szinte fölöslegesen van a háznak egy bizonyos része, ha nem lakja senki.
De ettől függetlenül nem hajlok abszolút arra, hogy itt kéne élnem egész életemben.
Ti mit gondoltok?
Ha nem tervezed hogy pár száz km-rel arrébb járj főiskolára/egyetemre, dolgozni, vagy vannak lehetőségek a környéketeken, akkor nyugodtan maradj.
Lehet, hogy nem divat 20-on évesen a szülőknél lakni, de aki ez alapján ítél meg egy másik embert, hát arról hadd ne mondjak semmit.
szüleim elváltak, apukám maradt a nagy 3 szites családi házban.
mi a válás után férjemmel és fiammal hozzá költöztünk. nem tudná fenntartani de eladni se szeretné élete munkáját. külön részt alakítottunk ki illetve még folyamatban van, nem régi a történet. teljesen külön vagyunk, külön bejárat stb. mondjuk főzök apukámnak is, ő meg beszáll a nagyvásárlásba :)
nem látom hátrányát. persze ha nem 2 lakássá alakítottuk volna, kényelmetlen lenne, mi már egy kis család vagyunk, kell, hogy magunk is legyünk :)
Ez majd a későbbiekben kialakul, még most nem érzed, de lehet, hogy később te magad fogod érezni annak a szükségét, hogy a saját lábadra állj, saját életed legyen, akkora kupit tarts a saját lakásodban, amekkorát akarsz vagy éppen nem akarsz, akkor menj haza, amikor kedved tartja, ne kelljen erről senkinek beszámolnod stb. De az is lehet, hogy a szülői ház adta előnyöket továbbra is élvezni akarod és később (annak ellenére, hogy lesz saját jövedelmed), mégis ott maradsz. Ha meg lehet oldani, hogy külön lakrészt alakítsatok ki a házon belül, akkor akár a későbbiekben ha lesz párod és összeköltöztök, akkor ott is meg lehet oldani az együttélést, ez sok mindentől függ. Ne azzal foglalkozz, hogy mások mit gondolnak, ha a szüleiddel és egyéb családtagjaiddal jó viszonyban vagy, akkor nyilván nem problémás az együttélés! :)
21/L
Én itthon élek, ez nálunk szinte családi hagyomány. Úgy értve, hogy nagyszülőkkel is együtt éltünk, amíg éltek.
Fel sem merült bennünk, hogy ezzel probléma lenne, amíg nem olvastam pl. ezen az oldalon, hogy ez hű milyen szörnyű dolog. Ettől függetlenül nem érdekel, hogy mit gondolnak mások. Nem megyek a híd alá, csak mert "ciki otthon lakni"!
29/L
Ez mekkora hülyeség, hogy ciki ,meg fura aki sokáig a szüleivel ,lakik!!!!!!??????
Én 36évesen költöztem el otthonról, pedig nem volt külôn lakrész csak szobám. Semmi probléma nem volt jol kijöttem velük. 25évesen vettem meg a saját lakásomat, kiadtam albérletbe a befolyt összegbôl fizettem a hitelt amit a vételhez felvettem sôt kb.20-25% meg is maradt belôlle havonta. Mikor megnôsültem hitelnélküli, felújított lakásba tudtam költözni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!