Állandóan azon vitatkozunk, hogy nincs munkám, mit tegyek?

Kérd meg édesanyádat, hogy segítsen munkát találni. Ez 2 okból is jó neked.

1. Lehet, hogy előbb lesz munkád, mert ketten keresitek.

2. Ha látja, hogy nehéz találni, megértőbb lesz veled.

Azért ne add fel, sok sikert!

A húgom kereskedelmi végzettséggel több mint fél év után tudott elhelyezkedni miután hazaköltözött. (megyeszékhely)

Egy olyan helyen kapott állást, ahová kb. 6* adta be az önéletrajzát. Mondjuk egy sz@r az egész, mert 6 napot dolgozik egy héten, 9-től 19-ig, 85 ezer forintért. Rohadt sok munka, ahhoz képest nagyon kevés pénz. De legalább már van munkahelye.

Ja és ha saját városodban nem találsz, akkor nézz más városokat is.

7 éve én sem tudtam a saját városomba elhelyezkedni, így először Pestre (napi 2 óra utazás) kerültem, majd Dunakeszire (napi 4-5 óra utazás), majd Győrbe (napi 2-3 óra utazás).

Lesz még rosszabb, bizony!

Én 3(!!!!) éve keresek munkát, de mindössze egyszer sikerült elhelyezkednem pár hónapra, az sem bejelentett volt. Már nem tudom, hol keressek. Én is nézegetek itt-ott, nyúzom az ismerősöket, de semmi!!!! 30 éves leszek idén, diplomával, plusz egy munkaügyi által elvégzett tanfolyammal, de egyszerűen nem találok semmit. Pedig nem válogatok, de mostanában még csak vissza sem jeleznek. Igen, én is megkérdezném a "fent lévő" embereket, hogy miért nem mehetek dolgozni.Dolgozni akarok, ez olyan nagy kérés? Szeretnék végre elköltözni a párommal - ő is reménytelenül keresgél -, és a saját lábamra állni!

Néha eszembe jut, hogy külföldre kellene menni. Mindez jól hangzik, de nincs hozzá kezdőtőke. Mivel nincs meló, ezért gyűjtögetni sem tudok rá. És még ha esetleg, valamilyen csoda folytán tudnék is kölcsönkérni, a párom akkor sem, mert őt nem támogatja a családja.

Ráadásul itt van a fránya családalapítás... Szeretnék majd gyereket, de jelenleg lövésem sincs, hogy mikor kerül rá sor. Muszájból nem fogok szülni, mert az felelőtlenség lenne.

Talán egyszer majd mindannyiunknak jobbra fordul az élete! Kívánom, hogy mindenki, aki dolgozni akar, dolgozhasson! De kérdem én: hogyan és mikor????????

Egészséges vagyok, kiegyensúlyozott a magánéletem, de lelkileg taccsra vág, hogy nem tudok/tudunk lépni!!!

Feleslegesnek és néha egy senkinek érzem magam! Ráadásul hány és hány ismerősöm van ilyen helyzetben!!!!