A testvérem folyton elakarja vinni a babámat. Mit tegyek? Nagyon zavar.

nem csak nevelés kérdése, h sírós-e a baba. lehet, h pl. hasfájós szegényke.

a testvéred biztos ki van bukva, hónapok óta nem tudott rendesen pihenni, nem csodálom, ha vágyik 1-2 nyugodt napra.

sztem se az a jó megoldás, h kicserélitek a babákat..annak nincs is értelme a pihenés szempontjából...de azt megtehetnéd, v. vki más a családból, h 1-2 napig vigyáztok rá, amíg kipiheni magát.

utána vlsz nem fog ilyeneket mondani.

lehet az is, h depressziós lett, m mindig csak a 4 fal közt ül, és a haragját tudatalatt a babára vetíti ki, aki ezt érzi, és azért sír folyton.

"Fodrásznál,kozmetikusnál,manikűrösnél szerintem csak szülés előtt volt"

Én meg soha nem voltam, és mégis kihozom magamból a 100%-ot.

Nem ilyen helyekre kell mennie, ahol levágják a haját, aztán mehet vissza a 4 fal közé. Lehet, hogy kicsit emberek közé kéne mennie. Vagy segíthetnél neki a nevelésben. Lásd el tanácsokkal, hogy jobb legyen neki is meg a kicsinek is.

ekkora butaságot, hogy cserélni.

Az más kérdés, hogy pár órára szívesen vigyáznék a tesóm gyerekére bármilyen kicsi és az enyémet is bármikor rábíznam (persze ha totál bekatanna akkor nem).

Ajánld fel, hogy vigyázol rá pár órát amíg ő elmegy egyedül sétálni, fodrászhoz akárhova lehet jót tenne neki.

Ne haragudjatok, nem a kérdésre válaszolok, mert már a felvetés is abszurd, hanem a válaszokra.

Vannak nyugodtabb és sírósabb babák, és ez nem csak nevelés kérdése. Egy öthónapos nem feltétlenül azért nyűgösebb, mert hisztisnek nevelték, hanem mert ilyen alkat. Abszolút igazad van abban, hogy kell a kicsik életébe a rendszer, de ez nem garancia arra, hogy nyugisabbak lesznek tőle.

Mi is törekedtünk a rendszerre, amikor ilyen idős volt a kisfiunk: nem szoptattam minden nyikkanásra (igaz, azért a 3 órát sem vettem olyan szigorúan), minden este nyolckor fürdés, nagyjából ugyankkor a séta, alvás a kiságyában stb. Mégis sírt a babakocsiban. Mivel nem akartunk itthon ülni, elkezdtem inkább hordozni. Most egyéves, már szereti a babakocsit, a hordozót csak tömegközlekedéshez és kiránduláshoz használjuk.

Más: a rendszer ellenére sokat foglalkozom vele, nem hagyom sírni, kézben is sokat volt, sőt, ha úgy alakul, együtt is alszunk. A barátnőm ilyesmit soha nem csinált, nem azért, mert rossz anya, hanem mert nem igényli a kislánya. Az enyém eszméletlen közvetlen, barátságos, az övének több mint félóra kell, amíg lemászik az anyja öléből. És nem azért, mert én jól nevelek, ő meg rosszul, hanem mert más a gyerekeink temperamentuma!

Örülj a nyugodt babádnak, de azért legyél vele tisztában, hogy ez jórészt még nem nevelés, hanem szerencse kérdése. :)