Hogyan lehet a partnerünket leszoktatni a dohányzásról? Sikerült már nektek?

Nekem anyum úgy szokott le hogy nevelőapám közölte vele hogy olyan vele csókolózni mint egy hamustállalXD

Néha egy-egy szónak több ereje van mint a tetteknek:)

Párom nem tudott engem leszoktatni, vagyis leszoktam, de azt mondta inkább cigizek minthogy idegbeteg vagyok egész nap:)

Én is mindig azt mondom, hogy büdös, meg undorító, és tudja jól, hogy nem szeretem, vagy ha néha-néha elszív egyet, mert abban egyeztünk meg, hogy ritkán lehet, akkor minimum egy rágó vagy fogmosás..Volt még egy probléma, hogy mikor nem láttam rágyújtott, na ezt tartom a legundorítóbb dolognak, hogy hülyének nézi a másikat, egyszer kiderült, de mindig érzem rajta, mert nagyon utálom a cigit, és óriási patáliát csaptam belőle, hogy ha legalább rágyújt ne nézzen hülyének, és ne tagadja le.Most még csak a cigivel lesz ilyen, hogy "úgyse látom, most lehet" később meg már bármivel??És miután én sem csinálok a háta mögött dolgokat legyen szíves ő sem, vagy csinálhatjuk ezt fordítva is, de akkor minek együtt lenni.

Szóval ha néha rágyújt legyen azt se nézem jó szemmel, de csinálja, csak ne egy dobozzal egyszerre.A szakállán mindig megérzem, meg neki sem tesz jót, cukorbeteg, és ha nem akarja, hogy majd levágják a lábát és a gyerekei tologassák tolószékben jobb ha türtőzteti magát.

Most lehet kissé agresszívan írtam le a dolgokat, de nem párommal van a bajom, hanem a cigisekkel úgy általában, meg a dohányzással.

Szép lassan ő is rájön, hogy nem is olyan jó, sokszor van, hogy megkínálják, és elfogadja néha, aztán közli, hogy olyan rosszul van tőle, meg hányingere lett, és nem is kellett volna, én ilyenkor magamban mosolygok, hogy "naugye" :) Van, hogy csak pár slukkot szív bele, és eldobja, de van, hogy fél dobozzal is elmegy, mert ideges, vagy múltkor buliban, de aztán megint nem kell neki hónapokig, mert már a gondolatától is rosszul van :D.

Kedves Utolsó!

Te úgy viselkedsz a pároddal, mint egy anyuka a kis hülye gyerekével. Mit kell patáliát csapni egy cigizésből?

Ha nem kontrollálnád állandóan a párodat, akkor nem csinálná a hátad mögött a dolgokat!

A párod és nem a gyereked!

Engem már többen is megpróbáltak, de minnél inkább mondogatták a dolgot, én annál jobban megmakacsoltam magam, úgy éreztem irányítani akarnak. A halálom a "ha igazán szeretnél, akkor..." kezdetű kis monológok, ezt úgy hívják hogy érzelmi zsarolás, és egyszer mondanak nekem ilyet, azzal már el is vágták magukat és 100%ig biztosak lehetnek benne hogy nem érnek célt.

Aztán jelenlegi párom soha nem tette szóvá a dolgot, és végül saját belátásból leszoktam. Úgyhogy ahogy mások is írták: amíg a másik nem akar leszokni, addig "leszoktatni" is képtelenség.

Nekem is sikerült végül,de igaz,hogy ahhoz neki is akarnia kell.Rádöbbenie,hogy ez nem jó.

Én is elöször arra döbbentettem rá mennyit költ cigire ahelyett,hogy félretenné, kocsira gyüjt és akkor hamarabb összejönne neki.

Meg az egojára hatottam,hogy milyen mennyire nem illik hozzá.És ezt nem csak én mondtam neki,hanem utcán vadidegen emberek(hogy milyen jó kiállású fiatalember...csak ez a kezedbe nem kénne stb.) :D,szóval tényleg 193cm magas,sportos,izmos,nagyon helyes,okos,mosolygós egyetemista srác...valahogy olyan hülyén áll a kezébe a cigi,nem illik hozzá.Ez hatott rá a leginkább(mivel imádja ha imádják milyen jó pasi),leszokott=)

"Kedves Utolsó!

Te úgy viselkedsz a pároddal, mint egy anyuka a kis hülye gyerekével. Mit kell patáliát csapni egy cigizésből?

Ha nem kontrollálnád állandóan a párodat, akkor nem csinálná a hátad mögött a dolgokat!

A párod és nem a gyereked!"

Kedves válaszoló.Honnan tudod, hogy "állandóan kontrollálom" a páromat? Netán ismerjük egymást?

Gyűlölöm a cigarettát, mivel kiskoromban sokat voltam a nagyszüleimnél, és ők mindig bent dohányoztak a lakásban, ahol én is ott voltam, akkor nem volt választási lehetőségem, hogy szívni akarom-e vagy sem.Azt hiszem felnőttként már igazán eldönthetem.

Párom is le szeretné tenni (ő maga mondta, hogy segítsek ebben) és bizony néha tényleg úgy kell bánni velük, mint egy kisgyerekkel ha hiszed, ha nem

"Kedves Utolsó!

Te úgy viselkedsz a pároddal, mint egy anyuka a kis hülye gyerekével. Mit kell patáliát csapni egy cigizésből?

Ha nem kontrollálnád állandóan a párodat, akkor nem csinálná a hátad mögött a dolgokat!

A párod és nem a gyereked!"

Netán ismerjük egymást, hogy ennyire "pontos" leírást tudsz rólam adni? Hol látod te, hogy állandóan kontrollálom? Hol van az leírva, hogy állandóan ezt csinálja a hátam mögött?? És hol van, hogy más dolgokat is csinál a hátam mögött?

Miért nem olvasod el értelmezően amit írtam, vagy ha nem érted ne reagálj rá, és ne minősíts!

Kedves Utolsó!

„Volt még egy probléma, hogy mikor nem láttam rágyújtott, na ezt tartom a legundorítóbb dolognak, hogy hülyének nézi a másikat, egyszer kiderült, de mindig érzem rajta, mert nagyon utálom a cigit, és óriási patáliát csaptam belőle, hogy ha legalább rágyújt ne nézzen hülyének, és ne tagadja le.Most még csak a cigivel lesz ilyen, hogy "úgyse látom, most lehet" később meg már bármivel??És miután én sem csinálok a háta mögött dolgokat legyen szíves ő sem, vagy csinálhatjuk ezt fordítva is, de akkor minek együtt lenni.”

Innen gondoltam, hogy kontrollálod a párodat. Bocsánat, de totál ez jött le az írásodból.

Az, hogy kontrollálod és félsz, hogy a cigizésen kívül a későbbiekben mit fog tenni a hátad mögött. És olyan volt az írásod, mintha egy zsémbes asszony cirkuszolna a férjével. Ne haragudj, de ez teljesen így tűnt. Ezért írtam, amit írtam.

Nyersen fogalmaztam, de vállalom. És talán valóban minősítettelek, úgyhogy elnézést.

Nézd, én sem nőben, sem férfiban nem szeretem a kontrolláló, parancsolgató embereket. Nem rád értem, ne értsd félre, nem is ismerlek. Csak ez a véleményem, hogy minél jobban próbáljuk fogni az illetőt, annál jobban próbál kibújni a kötelékből. Maximum nem mondja meg, mit is csinál, mert nem akar veszekedést.

Na, mindegy mi se veszekedjünk! Te intelligens nőnek tűnsz a válaszod alapján, úgyhogy ne oltogassuk egymást.

Lehet, hogy a lelkünk mélyén még alapvetően egyet is értünk ezekben a dolgokban.