Dédnagymamám tegnap halt meg. Szerintetek megnézzem a koporsóban. Ti megnéztétek a rokonaitokat?

Én dédipapámat is megnéztem (közel állt hozzám), és papámat is megnéztem (nagyon közel állt hozzám).

Nem bírtam volna ki, hogy ne nézzem meg, pedig féltem a látványtól, de nem volt csúnya. Segített sírni az hogy láthattam.

Fogadd őszinte részvétem! :(

Én soha senkit nem néztem meg... Ha megnéztem volna akkor mindig az a kép lett volna előttem, ahogy a koporsóban fekszik. Én nem így akarok emlékezni...

Nekem mikor meghalt a nagypapám megnéztem és azóta is csak úgy látom magam előtt,amikor a nagymamám halt meg őt már nem néztem meg,bevallom nagyon nehéz volt mert szerettem volna még utoljára látni,de nagyon örülök hogy nem tettem meg mert igy csak is a "szépre" emlékezem pl:a mosolyára.

Őszinte részvétem!

Őszinte részvétem!

Nekem a dédi egy éve, karácsony előtt hagyott itt minket. Már a temetés előtt jól kibőgtem magam. A szertartást egészen addig viseltem viszonylag jól, amíg ki nem került a koporsóra a dédimama egyik mosolygós képe. Megnézni nem lettem volna képes. Hazafelé a háza mellett jöttünk el, sokáig a rosszullét kerülgetett, ha arra mentünk, még most sem szívesen mennék oda.

12:42-esnek igaza van.Én is szívesebben emlékszek vissza közös szép napokra...Részvétem..!Én megnéztem papámat és sose felejtem el nem volt szép látvány mert nem figyeltek oda dolgokra az öltöztetők akik rendbe rakják a koporsóba(nyitva volt a szája. Nagybátyámat nem néztem meg,ő közelebb állt hozzám(bár azt mondták olyan volt mintha csak aludt volna...)

Én nagyon közeli hozzátartozómat nem tudnék megnézni szerintem..rossz is belegondolni...