Vannak olyan nők akik boldogok férfi nélkül is? Hogyan viszonyul hozzájuk a családjuk/a társadalom?
Néha úgy érzem, hogy nekem már soha sem lesz senkim, és bár szeretném ha nem lennék magányos, de mégis úgy érzem hogy nagy esély van rá hogy nem lesz párom/férjem.
Igaz még fiatal vagyok (22 éves) és most tudom sokan felhőbörögnek, hogy ennyi idősen mit akarok még, ráérek 40 évesen ezen aggódni, de tényleg így érzem...
Annak aki mondjuk idősebb nálam, az hogyan éldegél férfi nélkül? Nem kap sok piszkálódást?
Nem piszkál senki, de amikor 30 évesen azt olvasom, hogy 22 évesek azon aggódnak, hogy olyan öregek, hogy már mindenről lekéstek, és sosem lesz senkijük, akkor felmegy az öreges harmincas vérnyomásom. Ilyenkor kicsit nehezebb elhinni, hogy nem egyedül fogok megdögleni.
Amúgy valószínűleg jól meglennék, ha nem lennék szakítás után, szerelmi bánatosan.
26 vagyok, túl egy-két kellemetlen kapcsolaton, úgyhogy egy ideje (3-4 éve) én is úgy döntöttem, nem fogom erőltetni a dolgot. Én sem szeretnék örökre magányos maradni, de most inkább a saját életemre koncentrálok. Megjegyzéseket nem igazán kapok, mert elég szűk körben mozgok, és mindenki ismeri az indítékaim, személyiségem.. De ahányszor találkozom egy régi ismerőssel és szóba kerül, hogy nincs barátom, mindig olyan szánakozva néznek rám, és megnyugtatnak, hogy majd lesz, ne aggódjak!xD Ilyenkor nem tudom, sírjak vagy nevessek, mert az, hogy én tulajdonképpen örülök ennek az állapotnak, olyan védekező dumának hangzik..:)
Szerintem a társadalom normái közül lassan kilóg az, aki nem akar minden eszközzel kapcsolatban élni, de nem baj, egy idő után az emberről már lepereg az egész..
Szóval szerintem ne piszkálódásra számíts, sokkal inkább sajnálatra:(
Az a vicc hogy egyesek azt hiszik hogy egy kapcsolat abból áll hogy a nő egy cseléd automatikusan.
Ha egy pasi cselédnek nézi a nőt, az az ő hibája, választott volna jobban
Éppen ma kérdeztem egy nálad legalább kétszer idősebb nőt, boldog e így egyedül? ( munkatársi kapcsolat és belefér megkérdeznem - annyira jóban vagyunk)
Azt válaszolta, egyszerűen nincs rá ideje, mert vagy itt dolgozik, vagy úton van, vagy otthon is állandóan.. de a lényeg, sosincs olyan, hogy unatkozna, vagy ezen törpölne... lehet nem boldog így, de az élete ki van abszolut töltve. Mondta még, hogyha lenne id férfi, akkor is igényelné hogy saját döntéseket hozzon kőkeményen, vagy saját szobát,sarkot, mert szüksége van, hogy tudjon "lélegezni".
Karakán egy nő az biztos és tudja magáról, egy átlagos férfi lehet nem ilyen nőt akarna.... de jó hír, megtalálja zsák a foltját :)
"Vannak olyan nők akik boldogok férfi nélkül is?"
Persze,40-es menedzserasszonyok,vállalatvezetők akik család és gyermeknevelés helyett a munkában élik ki magukat.
De sok elvált asszony is van akik vmien okból(frigidség,bizalmatlanság,lelki probléma)nem létesítettek többet kapcsot.
"Néha úgy érzem, hogy nekem már soha sem lesz senkim, és bár szeretném ha nem lennék magányos"
Talán lejjeb kellene rakni a mércét.És nem élből elutasítani az olyan fiúk próbálkozását akik nem olyan jóképűek mint Brad Pitt és nem olyan gazdagok mint egy arab olajsejk.
20/F
Szerintem 20 évesen még abszolút ne rakosgassa lejjebb a mércét. Élje az életet, és keresse azt, aki számára tökéletes. Sokan rátalálnak..
Ha ő nem lenne ilyen szerencsés, akkor is ráér még 15 év múlva is hozzámenni egy kevésbé tökéletes alakhoz.
Első vagyok.
Ezek szerint nekem elvileg már ideje lenne lejjebb adni az elvárásokból, de épp most betonoztam be azokat, ugyanis 18 éves korom óta egyre lejjebb adtam, de csak egyre rosszabbul jártam. Úgyhogy épp ideje újra az egekig emelni, és bízni benne, hogy végre valakivel igazán jó lesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!