Külföld egyedül, vagy a férjemmel itthon?

Én márpedig egyetértek a "sok okoskával"! Itt most nem lehet nyavajogni, határozottnak kell lenni. Ez a pénznélküliség nem megy a kapcsolat rovására? Lelki biztonság, oké, az igenis fontos. De pénz nélkül mi lesz veletek? Attól nincs szívritmuszavarod?

Ne érts félre, nem bántani akarlak, elhiszem, hogy ez egy rettentő nehéz döntés, de egy páran már írtuk, hogy ebből az országból, akinek lehetősége van, el kell menni!!!

Én vagyok az a 3 gyerekes anyuka, aki már írt. Mi sem leszünk könnyű helyzetben. A férjemnek kell először kimenni, megalapozni mindent és mi megyünk utána a gyerekekkel. Van egy gyönyörű 3 szobás házunk (építkeztünk), amit imádunk, de készek vagyunk mindent itthagyni egy jobb élet reményében. Nehéz lesz, nagyon, de én már alig várom, hogy ott tartsunk, hogy pakolunk.

Az élet elédrakta ez a csodás lehetőséget. Ne szalaszd el!

Teljesen meg tudlak érteni, mert már én is gondolkoztam hasonló megoldáson a munkát illetően. Én sem találok már lassan 2 éve itthon munkát. Csak én középkorú, családos nő vagyok és sajnos semmi nyelvtudással, ami nem sok külföldi munkára ad lehetőséget. Tartósan én sem voltam még távol a családtól, de ha lenne biztos lehetőségem, hogy legalább egy évig tartó külföldi munkával és fizetéssel megerősítsem az anyagi helyzetünket, valószínű belevágnék. Arra viszont szükségem lenne, hogy legalább egy, itthon megismert emberrel együtt mehessek, akivel összetartva, minden problémánkat megbeszélve tölthetnénk le ezt az időszakot, mert az óriási segítséget jelenthet. Szerintem.

Amit még szintén nagyon megértek, az a vezetéssel kapcsolatos félelmed, mert bár nekem is lassan 30 éve van jogsim, gyakorlatom alig, és már itthon sem igazán mernék a volán mögé ülni, nem hogy külföldön. Nem tudom milyen jellegű a munka és mennyire forgalmas környezetben kellene belejönnöd a vezetésbe? Azért fiatal vagy, és talán csak több önbizalom kell ahhoz is, hogy abba is bátrabban belevágj.