Külföld egyedül, vagy a férjemmel itthon?
Segítsetek kérlek, ti hogyan döntenétek?
Nagyon nehéz választanom.
Van egy munkalehetőségem Írországban ahol havi 200ezer nettot félre tudnék tenni.
Viszont a férjem nem tud velem jönni, én pedig csak 2-3 havonta jöhetnék haza.
Itthon nem találok régóta állást, albérletben lakunk, nehezen jövünk ki a férjem keresetéből.
Írországban vár az anyagi biztonság, gyűjthetnék valamennyit amiből itthon rendezni tudnánk az anyagi helyzetünk.
Itthon viszont vár a lelki biztonság, nevetés, közös örömök, míg kint minden nap a sírás kerülget annyira rossz egyedül és a szorongás testi tüneteket is produkál nálam szédüléssel, szívritmuszavarral ( már éltünk így egy fél évet, így tudom mi vár rám ).
Férjem rám bízta a döntést, de én csak habozok, hisz ha kimegyek, a pénz mellett lelki halál vár rám.
Itthon viszont a boldogság mellett anyagi nyomorgás, hisz ki tudja mikor találok állást? ( Nógrád megye...)
Azt nem írtad, meddig tartana, hogy 2-3 havonta látod a családod? Ha több évről lenne szó, nem vállalnám, de ha 1-ről maximum, abba még belemennék, talán..
Én is ilyen vagyok, mint Te.. nem bírom a szeretteim nélkül, főleg a férjem nélkül nem bírnám lelkileg. Nehéz döntés, de válaszolj az első kérdésre, hogy tudjuk, mennyi időről van szó.
Nem csinálnám max. fél-1 évig.
A helyzet az, hogy annyira rosszul állunk anyagilag, hogy ha a szülők nem segítenének, enni sem tudnánk hó végén a számlák+albérlet kifizetése után.
Neki itt van egy jó munkája és egy kisfia az előző házasságából, így nem várom el tőle, hogy velem jöjjön, ráadásul a nyelvet sem beszéli.
Hajlok arra, hogy kimenjek, de szörnyen nehéz, már a gondolattól is émelygek és görcsbe rándul a gyomrom.
De sajnos ebben az országban nem bízhatok, úgy tapasztaltam és mivel nagyon szeretnénk már kisbabát, így muszáj leszek lépni valamit.
Figyelj, itt az internet. Webkamerán keresztül minden nap láthatjátok egymást!
Gondolj bele, 1 évig távol vagy, majd hazajössz Hozzá, saját kis lakásba költöztök, belevághattok a gyereknevelésbe...
Én sem bírom 5percig sem a párom nélkül, pánikbeteg vagyok, és számomra csak Ő nyújt támaszt...
De ha ettől függne a közös jövőnk színvonala, én belevágnék... aztán ha mégis úgy érzem nem bírom tovább, fogom magam és hazajövök szépen.
A Te döntésed, és csak az számít, Te mit szeretnél.
Ha tudod hogy tényleg összeomlanál, ne menj ki.
Vagy próbálj meg költözés előtt kinti barátokat szerezni, úgy talán könnyebb!
Valljuk be, az ilyen szintű létbizonytalanság is egészségkárosító. Nap mint nap úgy lefeküdni, hogy mi lesz velünk... Nem valami megnyugtató. Pláne, ha megnézzük, hogy ebben az országban a helyzet csak rosszabb lesz. Én most nagyon kilátástalannak érzem az itthoni körülményeket és a férjemmel komolyan elgondolkodtunk azon, hogy külföldön folytatjuk az életünket. Csak nekünk már van 3 gyermekünk. Mi is tudjuk, milyen a hó vége és nem akarok tovább így élni. A gyerekeinknek is jobb lesz.
Bocs, hogy kicsit elkanyarodtam, de ez most nálunk nagyon aktuális kérdés.
Szóval én a helyedben mennék, az tuti. Nagyon büszke lennék magamra a helyedben, hogy a családi kasszához ennyi pénzzel hozzá tudok járulni.
Én is nagyon ragaszkodok a szeretteimhez, eddig nagyon röghöz kötött voltam, de most minden nagyot fordult bennem.
Egy ilyen ajánlatot ki nem hagynék. Sőt, megalapozhatnád a kinti életeteket. A férjed idővel követhetne téged. A nyelvet előbb-utóbb megtanulná, addig itthon tanulhatna.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!