Hogyan viseljem el könnyebben a szegénységet? Nagyon el vagyok keseredve.
21 éves lány vagyok,egyetemista.Még 3 évem van hátra az egyetemből. De nagyon szegényen élünk,anyukám egyedül nevel,alig tud eltartani.Én kiskorom óta arról álmodtam,hogy orvos leszek.Most legnagyobb örömömre oda járok,rengeteget tanulok,máshogy nem is lehetne. De úgy érzem,felemészti az idegeimet az állandó stressz amiatt, hogy holnap mit fogunk enni! Néha úgy érzem,nem bírom tovább! Ha a párom nem lenne,már feldordultunk volna! (Anyukámmal élünk kettesben egyébként). A párom segít időnként pénzzel,bár ő is csak átlagkeresettel rendelkezik. Csak az tartja bennem a lelket,hogy 3 évet kell még kibírnom és végre dolgozhatok és lesz állásom!És soha a büdös életben többé nem kell nélkülöznöm! Nem gazdagságra vágyom,hanem csak egy normális életre! Ahol nem kell azt néznem,megvehetem,még ezt a párizsit vagy nem? Csak ez éltet. Meg hogy majd abban a hivatásban dolgozhatok,amire vágytam! De van jogom a saját boldogságomért anyukámat tönkretenni? Mert ha elmentem volna dolgozni 18 évesen,lenne pénzünk és megélnénk.És én tudnám támogatni édesanyámat! Viszont akkor max gyárba vagy eladónak mehetnék vagy nem tudom hová egy szem érettségivel....de legalább lenne pénzem! Diákmunkát ne írjátok,mert ilyen órarend mellett nem tudok menni...
Csak pár biztató szót szeretnék....köszönöm!
Én is csak azt tudom mondani, hogy mire mindennel végzel, menj ebből az országból. Külföldön élő (magyar) orvos ismerősünk 1 millión felül keres, míg idehaza 10 éves orvosi diplomával is csak közalkalmazotti minimálbért kapott, így praxist se tudott nyitni. Itthon csak annak az orvosnak akad lehetőség, akinek a segge alá tesznek egy magánpraxist vagy elmegy orvoslátogatónak, azok is 200-on felül keresnek.
Ne haragudj, nagyon sajnálom a helyzetedet (én is így vagyok, egyetemistaként) de közalkalmazotti orvosi fizuból sose nem fogsz kimászni a szarból, főleg ilyen háttérrel, mert félretenni se fogsz tudni. Ha nincs magánpraxisod, nem mész ki külföldre vagy nem mész el orvoslátogatónak, ugyanolyan kamikáze-szakma mint a pedagógusi.
szia:)
nagyon sajnálom, hogy így el vagy keseredve...remélem, hogy soraim segítenek neked:)
az egy nagyon jó dolog, hogy van egy célod, hogy ha elvégzed az egyetemet, akkor nem fogsz nékülözni, ezt tartsd szem előtt, és akkor ki tudsz tartani, hidd el:)
nem érezd úgy, hogy önző lennél, mert nem vagy az, inkább hogy ezzel tudsz a legjobban segíteni, hogy mindent megteszel, hogy jól keress majd...:)
ha korábban kezdtél volna dolgozni, lehet, hogy kerestél volna vmennyit, de ez hosszú távon nem lett volna jó...inkább várd meg az egyetemet és utána már mindent "visszatudsz adni", amelyet az anyukád adott neked:)
nem tudom, hogy arra gondoltál-e már, hogy esetleg adhatnál különórákat (matek, nyelvóra, irodalom, vagy zenei, ha tudsz vmien hangszeren), ha vmiben jó vagy...és ezt szabadon be tudnád osztani, mikor érsz rá, és a diákok is igazodnának hozzád...persze csak ha nem érzed így is soknak az egyetemet, mert ha igen, akkor ne terheld túlságosan le magad, mert gondolj magadra is azért:)
vagy pl. ha jól tudsz fogalmazni, írhatnál cikkeket is, itt is leeht: [link] és fizetnek is érte, ha megfelelő, elfogadják amit írtál történet...persze ezzel is időt kell tölteni, de azért leírtam, hátha érdekel:)
esetleg ha tudsz még festeni, vagy vmien művészi dolgot, akkor neten el is tudnád adni, persze tudom ehehz is szabadidőre van szükség...de úgy szeretnék segíteni, ezért leírok mindent, amire gondolok a témával kapcsolatban:)
vagy gyerekere is vigyázhatnál, é közbe tnaulni is tudnál, míg rénézel a kicsikre, de mondjuk ez lehet megint nem a legjobb ötlet, mert a gyerekekre meg sokat kell vigyázni, figyelni...
nem tudom, most így ezekre gondoltam...
amúgy ha szeretnéd kiönteni az elkeseredésedet vkinek, bátran írj:)
fel a fejjel, hidd el, ha sikeresen elvégzed az egyetemet, utána már minden oké lesz, és kitartás csajszi:)
remélem segítettem:)
És még jó páran igy vagyunk evvel a problémával.Ráadásul gyerekekkel nélkülözünk,mert a számlák,és a hitel visz minden pénzünket.
Attól függetlenül,ha ennyire rossz a helyzet azért csak meg kellene próbálni egy valamiféle állást találni,mert ez igy még három évig képtelenség.Arról nem beszélve,ha végzel attól még a pénz nem fog dőlni,nézz körül orvosi diplomával éheznek szinte,mert annyit keresnek mint egy takaritó.És akkor még sorolhatnám,hogy a munkaügyi központnál kik várnak még állásra.Szóval erre épiteni nem lehet.Sajnos ilyen világot élünk,ez ellen tenni nem lehet.
"Csak pár biztató szót szeretnék....köszönöm!"
Ha én lennék az apukád (mert férfi vagyok), akkor én már most nagyon büszke lennék rád! Nem várnám, hogy Te segíts engem, amíg megállok a saját lábamon. Örülnék, ha támogathatlak, ha boldognak látlak, mert azt teheted, amit szeretsz.
43/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!