Hogy reagálnátok? Rosszul esne vagy csak én lihegem túl?

Van egy srác, akivel úgymond együtt vagyunk. Már 1-2 hete tervezte hogy a hétvégén(most szombat, 19-e) csinál egy házibulit, aztán elmegy a társaság egy közeli diszkóba bulizni. Teljesen fel volt pörögve, várta a bulit. Kijelentette, hogy ne csináljak erre a napra programot, nagyon szeretné, hogy elmenjek, még péntek este is megerősítette ezt telefonban. Mondtam neki, hogy persze, megyek. Aztán tegnap délután írta, hogy lehet nem lesz bulija, mert a barátja csajának az anyja cinkel valamin, így meg a barát se megy a nőci nélkül. A másik páros, aki ment volna azok meg pihennek otthon. De az a barát, akinek a csaja miatt "maradt el" a buli, áthívta őt magához iszogatni kettesben, aztán majd lehet mennek bulizni. Elköszönt tőlem msnen, majd el is ment. Olyan rosszul esett, hogy megbeszéltük, hogy nála iszogatunk, aztán meg buli, végül semmi, otthon ültem és unatkoztam. De csak ma láttam meg a bulifotóknál, hogy a barátja nője(akinek az anjya állítólag problémázott), illetve a másik barát csaja(akik meg otthon pihennek) ott pózolnak egy harmadik csajjal abban a diszkóban, ahova mentünk volna.(Egyértelműen a fiúk is ott voltak, de ők utálnak fotózkodni) :( Vagyis mégiscsak mindenki elment, kivéve én. De ha ennyire nem akarták, akkor miért nem volt velem őszinte? Vagy mondta volna, hogy nem férek a kocsiba vagy ilyesmi, de ez olyan rosszul esik... Pláne hogy ő hívott engem az első perctől fogva, nem is én hívattam meg magam. Ezek után az sem lepne meg ha nem is a barátnál lettek volna a buli előtt, hanem nála volt a kis összejövetel.:( Szerintetek most hogy kellene nála reagálnom? Ti mit mondanátok neki? Letámadni vagy hárpiáskodni sem akarom, de szeretném, hogy tudja, nem vagyok hülye. :(