Az én barátom, csak Anya koszos gyerekének a haverja, Anya barátja viszont egyenrangú Anyával. Miért?

A barátommal két éve vagyunk együtt. Mikor összejöttünk én tizenhat voltam, Ő tizennyolc. A barátom csak akkor alhatott nálunk hétvégén, ha mi főztünk, ha mi vettük az alapanyagokat, és ha mi takarítottunk. A barátom ezért az összes pénzét Rám költötte. Az ő szülei ebben az időben váltak, az Apukája külföldre ment hónapokra, így lehetőségünk sem volt máshova menni. Anyának mindig csak egy éjszakás kalandjai voltak, de most lett egy barátja, két hónapja vannak együtt. A harmadik találkozásnál Anya hozzánk költöztette, azóta is én főzők, én takarítok, de a barátom már nem alhat nálunk. Anya szavaival élve: Te csak a koszos gyerek vagy itthon, Ő meg csak a haverod. Anya barátja egyenrangú Anyával, Őt is ki kell szolgálnom, én vagyok a cseléd itthon, a barátom pedig nem lehet már nálunk, mert Ő mindenki számára vad idegen, aki csak zavarja nálunk a levegőt. A barátommal két évig bizonyítottunk, nem értem miért történik ez így.