fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Meghalt a nagymamám még...

Meghalt a nagymamám még novemberben és azóta többi lent (? )

Figyelt kérdés

és azóta róla álmodok..

1. anya mondta nekem álmomban " ne aggódja mama üzeni hogy jól van "

2. "beszéltem mamával" (álmomban) azt mondta " majdnem meghaltam de túl éltem"

3. "itt vagyok veled"

miért álmodok ilyet? :/

olyan rossz amióta meghalt minden héten sírok miatta legalább 2x mikor leszek túl rajta? :/ nagyon hiányzik..

pedig amikor anya mondta hogy meghalt valamiért nem tudtam sírni nem tudom miért talán nem hittem el.. vagy nem tudom.. de most nem tudok úgy elaludni hogy ne gondoljak rá vagy hogy ne sírjak miatta..

mikor fogom elfogadni hogy ő meghalt..?:/ vagy hogy tudok túlleni rajta? :/

16/L


2011. márc. 16. 23:26
 1/8 anonim ***** válasza:
86%
Mondok egy nagy, de igaz közhelyet: az idő begyógyít mindent. Kinél előbb, kinél később. Hidd el, hogy 1 év múlva már kevesebbet fogsz gondolni rá és álmodni róla. Addig meg tovább kell élni az életedet, a hétköznapokat, lefekvés előtt pedig sírdogálni kell. Ez az élet rendje.
2011. márc. 16. 23:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
85%
El kell engedned őt. Van egy gyászfolyamat, amit meg kell élned, be kell járnod. Ebben fázisok vannak, amiken fokozatosan átjutsz, de törekedj arra, hogy begyógyuljon a seb, el tudd őt engedni. Nekem a keresztény hit segített, amikor meghalt valakim, akit nagyon szerettem.Hiszek Istenben, és hiszem azt is, hogy nem ér véget az élet a halállal.Lesz feltámadás, és elveszített szeretteinkkel találkozhatunk majd ama napon. Az elhunyt pedig jó helyen van Istennél, megélte a számára kirendelt időt, el kellett mennie.De nem örökre veszítettük el. Emlékét megőrizzük, gondolunk rá, de tudjuk, hogy ő sem annak örülne, hogy folyton sírunk miatta. Imádkozni is lehet megnyugvásért. Bátorítalak arra, hogy tedd Isten kezébe a fájdalmadat.Rendbe jössz, meglátod!!
2011. márc. 17. 00:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 anonim ***** válasza:
100%
Nekem 2003 ban halt meg a nagymamám,és azóta nincs nap,hogy valami miatt ne jutna eszembe.Rengeteget sirtam a halálakor,pedig felnött nő vagyok,felnött lányom van.Ez természetes folyamat.Az lenne a baj ha nem ezt tennéd,mint ahogy sokan teszik is.
2011. márc. 17. 00:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 anonim ***** válasza:
100%
Azt kell megprobalnaod elfogadni hogy az élet rendje,a születés az élet,és a halál. Mindenki elmegy egyzer,te i én is mamád elment,az enyém is ,anyud is elfog az enyém is,mindenki. Ezen nem lehet változtatni,és ha valaki elmegy el kell fogdni,ilyesztö,fájdalmas,de tul kell esni rajta. Nekem is elment mamikám januárban volt 1 éve,és nagyon fáj,de probalom ugy átgondolni hogy most egy jóidöre elvaltunk,egyszer én is megyek,é sakkor ujratalálkozunk.Addig i nekem még maradnom kell,hiszen még ok "itt" a dolgom.Aztan majd meglatom,egyzer én is megismerem az ismeretlent,ahonnan még soha senki nem jött vissza....
2011. márc. 17. 01:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 anonim ***** válasza:
A sok s-betü lemaradt,bocsi nem jó a billentyü....
2011. márc. 17. 01:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:
100%

" majdnem meghaltam de túl éltem"

Na ezaz! Mikor anyukám meghalt 14 éve, majdnem 10 évig álmodtam minden éjjel azt, hogy ez csak "próbahalál" volt, és csak "majdnem" halt meg.

Természetes gyászreakció, amikor olyan embert veszítünk el, aki közel állt hozzánk. Ez idővel (akár hosszú idővel) alábbhagy majd, de ezt nem lehet erőltetve, sürgetve elmulasztani és nem is kell. A tudat szintjén, az eszünkkel beletörődünk, tudomásul vesszük, a tudat mélye pedig nem fogadja el könnyen. Az idő oldja majd meg.

2011. márc. 17. 07:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim ***** válasza:

ttp://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-kerdesek__1083259-egyszeruen-nem-tudom-feldolgozni-mit-csinaljak-mar-5-eve-hogy-elment-o-volt-


Ez az én történetem.És nekem nem segített az idő, minden nappal egyre rosszabb.Ma éjjel is öleltem álmomban, érzem az illatát, látom a mosolyát, ahhh, nagyon nehéz, soha nem leszek túl rajta...

2011. márc. 17. 09:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 anonim ***** válasza:
100%

Nyugodtan sírj amennyi jól esik, ne tartsd vissza. Viszont nyugodtan mosolyogj is mikor közös emlékeitekre gondolsz. Az idő segíteni fog, és hogy hagyod magad átélni a bánatot, majd hagyod magad mosolyogni emlékeken.

Én Mamám mikor meghalt egyedül elmentem a lakásába, leültem, és záporeső módon elkezdtem sírni. Egyszercsak mit akit elvágtak abbahagytam. Mintha azt éreztem volna rámszól, hogy mostmár elég a sírásból, neki már jó. Csak nézegettem magam körül, honnan jönnek ezek a gondolatok. Akartam még sírni és nem tudtam . Akkor a nagyja kijött. Azóta persze van, hogy sírok, bekönnyezek, de már könyebb, az idő nekem is segített. Elfogod fogadni. A kis dolgaidat csináld, nem kell azt érezned, ha épp nem gondoltál rá, vagy elmerted magad mosolyogni, hogy rossz vagy. Dehogyis ! Ez így megy, éld az életed tovább boldogan, Ő is ezt szeretné !

2011. márc. 17. 15:30
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:

Családi kapcsolatok főkategória kérdései »
Családi kapcsolatok - Egyéb kérdések kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!