Mi a lófüttyöt csináljak anyámmal?
Már tíz éve külön élek tőle, férjnél is vagyok. Anyám kicsit túlértékeli a rend és tisztaság fogalmát (nála a tisztaság azt jelenti, hogy csíramentes...).
Ha látogatóba jön, tuti, hogy kiszúrja az észre nem vett 1 centis pókhálót, vagy a porszemeket a nyomtató mögött (ez a mai napig rejtély, hogy ha én nem férek be mögé, neki hogy sikerült benéznie oda...).
Ha itt van, nem merem elmenni itthonról, mert "segítségképp" átrendezi a lakást, mert szerinte "az ott jobb helyen van". A személyes cuccaink között is turkál rendrakás címén.
"Az év poénja" volt szerinte, hogy megtalálta a szigorúan itthonra, a férjemnek fenntartott ruháimat, felráncigálta magára (van köztünk 20 kg és 40 év különbség), majd kilejtett benne. Hát nem tudom, hogy engem vagy a férjem alázott meg jobban.
Nem egyszer veszekedtem vele, hogy ez a saját életterem és én se állok neki az ő házukban önkényesen rendet rakni, hiába nőttem fel ott. Az már az ő életterük, kérdezés nélkül csak poharat veszek ki a konyhaszekrényből, de nem túrom végig a személyes cuccaikat.
Most elutazunk két hétre, erre a szülők szeme felcsillant (apám az irataimmal és az íróasztalommal csinálja ugyanezt, amiért nagyon harapok, még a férjem is csak engedéllyel hajthat be oda...), hogy de jó, majd feljönnek és kitakarítanak nekem.
Sajnos van kulcsuk, be tudnak jutni. Már előre görcsölök, hogy most az összes személyes jellegű dolgot szedegethetem össze és vihetem át egy barátnőmhöz, nehogy megtalálják és megint én égjek emiatt. Abba bele se merek gondolni, hogy most éppen mit fognak átrendezni, kiszórni, stb...
Ha szóva teszem, hogy el a kezekkel a lakástól, akkor jön a mártírkodás, hogy de ő csak segíteni akar és én vagyok a bunkó. Szerintem a segítség az, amit kérnek.
Kizárni fizikailag se tudom őket, illetve "csak megszállnak", mert ügyeket intéznek... Azzal semmi bajom nincs, ha itt alszanak, szívesen látom őket, de a cuccaim közötti turkálásért ölni tudnék..
válasza:Hogy érted, hogy kizárni fizikailag sem tudod őket? Zárcsere, oszt kész, lehet utazni. Mondjuk patália lehet, hogy lesz belőle, de te tudod, mi éri meg neked jobban, azt végighallgatni, vagy az összes többi égést/bosszúságot/macerát stb. végigcsinálni. Sajnos ennyi idős embereket megváltoztatni már nem fogsz tudni.
Sok szerencsét!
válasza:Akkor megmondod nekik h semmi keresnkivalójuk ott, amíg Te nem vagy ott, a Ti lakàsotok és nem tehetik be a làbukat oda.
Ha bunkí vagy hàt akkor bunkó vagy.. majd túllépnek rajta :)
válasza: válasza:Fú, jó kérdés. Ha már többször szép szóval próbálkoztál vele megértetni, hogy ezt nagyon nem kellene (mert ha benyúl a konyhaszekrénybe és elővesz egy poharat, az megint más, mintha a szexi fehérneműidben mászkál), akkor túl sok ötletem nincs. Vedd el tőlük a kulcsot, míg nyaraltok, és reménykedj, hogy nem másoltak plusz példányokat. :D (Vagy igen, vidd át a barátnődhöz a kényesebb dolgokat. :) )
És... Jó nyaralást, meg kitartást ehhez a tortúrához. :)
válasza: válasza: válasza: válasza:az én szüleim is pont ilyenek :)) apám kedvenc helye a könyveim (munkámmal kapcsolatos, nem szeretem ha hozzávájnak, kiszedik belőle a fecnijeimet), irataim, laptopom, telefonom, íróasztal, anyám meg a konyha, fürdő, szobák, szekrények (utolsóról leszoktattam).. nálunk kő kövön nem marad amikor kell érkezzenek. Minden el van rejtve, ami "tetszene" nekik.
Mostanában már visszafogja anyám az eszét ha jön, amikor utoljára reggel 6kor "megfogtam", hogy a szekrényt rendezi olyan cirkuszt kib.sztam, hogy 5 percen belül abba volt hagyva minden, visszakerült minden a rendes helyére. Volt 2 óra puffogás, utána meg szent a béke. A szekrénybe azóta sem nyúl be, sőt apámat is állítja le amikor az az iróasztal fiókjában kutakodik :)) Én anno próbáltam szépen megbeszélni velük, hogy nem szeretem ha rendezkednek, nézelődnek személyes holmim közt, az nem hatott, viszont az az egy cirkusz anyámnál hatott valamennyire, apámmal nem is próbálkozok, ő menthetetlen, ha mögötte állok akkor is nézelődik, keresgél, rendez, olvas :))
Nem azt mondom, hogy ordibáld le anyukádat (nekem iszonyat bűntudatom volt utána), valószínű úgyis hiábavaló lesz, ha nem lesztek otthon, hogy "felügyeld".
Minden más szempontból jó szülők, sok áldozatot hoztak értem, tehát nem szeretnék komolyabban összebalhézni velük.
De ezt már próbáltam szép szóval, veszekedéssel, stb. Ha meg is ígéri, hogy nem nyúlkál (de olyan arckifejezéssel, mintha azt kértem volna, hogy amputáltassa a lábát a kedvemért), majd látom, hogy dehogynem turkált...
Még 10 éve az elhunyt nagyszülők örökségéből kaptam a lakást (tehát jogilag nem az enyém). Néha ezt felhozzák, de mondtam, hogy a lakás az övék, viszont az élettér az enyém, ezt próbálják tiszteletben tartani.
De nem megy, pedig érvelésben kifejezetten jó vagyok...
Férjem nem mer beleszólni, mondván nem az ő lakása és amúgy sem szeretne összeveszni a szüleimmel. (Amúgy őt szeretik és vele sokkal udvariasabbak, szinte második gyerekükként kezelik.)
Ha nagyon kiéleződik a vita, azzal jönnek, hogy mennyit tettek értem (ami igaz), de nincs paritásban a két dolog. Ha azt mondanák, hogy adjak X összeget, mert ők mennyit segítettek, szó nélkül adnám.
De hogy a felnevelésemmel "megvásárolták a jogot a turkáláshoz", ez számomra túl meredek érvelés.
Ha rossz lenne a viszonyunk más téren is, szívbaj nélkül zárat cserélnék. De ezt leszámítva tényleg nagyon jó szülők, elmérgesíteni nem szeretném a viszonyt.
Hopp, egy ötlet eszembe jutott: vigyáztak a kutyánkra és annyira megkedvelték, hogy gyakorlatilag elkérték tőlünk. A kutyának jó helye van, többet tud náluk mozogni (ott van kert, én meg társasházban élek), de emberként nevelik és nem kutyaként. Ezt néhányszor sérelmeztem, konkrét példákkal, ezen hihetetlenül kiakadtak, hogy most már övék a kutya, ne szóljak bele, hogy ők hogy nevelik.
Lehet, hogy a kutya lehetne a fegyver - ha ők turkálnak, akkor én osztom az észt kutyanevelésből, ha nem csinálják, én is csendben maradok...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!