A menyországba kerülhet olyan aki átesett már abortuszon? És miért bánja meg minden nő? Nekem már 10 éves lenne a lányom/fiam. De lehet éhezne.

Kedves Kérdező!

Gyakran vagy irgalmatlanok mi, emberek. Könnyen elfelejtjük saját gazságainkat, bűneinket, és rávetjük magunkat másokéira.

Az abortusz szerintem is gyilkosság. Nagyon-nagyon keveset foglalkozunk azzal, hogy milyen nagy sebet üt a nők lelkén, minden nőén! Csak ki mélyebbre ássa, ki nem. Ott marad és hat ránk. (A párom volt barátnőjének is volt abortusza, és a párom maga sem heverte ki. Gyilkoltunk - ezt mondja.)

A te kérdésed azt hiszem az, hogy megbocsátható-e amit tettél?

Azt gondolom, szükséged lenne segítségre, hogy feldolgozd, ami történt. Az okokat, indítékokat. Érzed legbelül, hogy nincs elrendezve az egész. Időt kéne szánnod rá, hogy végigmenj a folyamaton, ami az egészet feldolgozza, és végül eljutsz a feloldozásig. Amit ne embereknél keress.

Ha teheted, mondd el a meg nem született gyermekednek, mit éreztél akkor, mit érzel most. Bocsánatot is kérhetsz tőle. De a legjobb volna egy értő segítő.

Isten megért. Azt is ami legbelül van. Jobban tudja, mint te. Jó utat!

Nekem volt abortuszom. Megbántam, mert voltak rákényszeritő körülmények, nem is kicsik.

Istenben, és a menyországban nem hiszek, de ha mégis van, akkor én a pokolba jutok, de nem is baj, mert fázós vagyok, és ott jó meleg van, na meg több az ismerős, és a cimbi is.

Ezt én irtam. Kicsit pontositanám. A szivemmel megbántam, de ha megint ott tartnék, ugyanazt csinálnám, mert nem volt más út.

A hit lényege a szeretet, és nem a büntetés. A bűn megbánását követő bűnbocsánat. Aki olvasta a Bibliát az tudja, hogy Isten a saját fiát nem mentette meg a kereszthaláltól, hogy Jézus megválthassa az emberiséget a bűneitől. Isten szereti az embereket. Én ebben hiszek.

Gondolj Mária Magdalénára, vagy Péterre...

Szóval a kérdés első részére igen a válasz.

Más szemszögből Kedves Kérdező, meg kell tanulnod megbocsátani saját magadnak. Amit tettél, azt már nem tudod megváltoztatni. Ha bánt amit tettél, és erre utal az is, hogy feltetted ezt a kérdést, akkor egy ember vagy, aki olyasmit tett, amire nem büszke. Örökös bűnhődés nincs, nem szabad, hogy legyen. Nem azt kérem, hogy felejtsd el amit tettél. Úgysem tudnád. De tovább kell lépned. Amit tehetsz, az az, hogy törekedsz arra, hogy többé ne kényszerülj ilyen lépésre, azaz felelőségteljes szexuális életet élsz.

És én sem hiszem, hogy minden nő megbánja az abortuszt. Vannak olyan élethelyzetetk, amikor szerintem nem is szabad gyermeket vállalni, pl. ha erőszakból fogan egy gyermek...

Kedves Kérdező!

Sajnos én is átestem már abortuszon, igaz az én esetem kicsit más, mert gyógyszer mellett lettem terhes, ikrekkel. Az egyik baba rögtön az elején elhalt, mi pedig féltünk, hogy az az egy betegen születne, így nem vállaltuk. Néha még eszembe jut, hogy mi lett volna ha..., de nem mondanám, hogy bánom, persze nem is örülök, vagy ilyesmi. Az akkori párommal már nem vagyunk együtt, azóta férjhez mentem és van egy tündéri kislányom, akié minden szeretetem.

Válaszolva a kérdésedre: nem hiszem, hogy e miatt a pokolba kerülnék, az sem biztos, hogy a mennyországba, de majd meglátjuk!

Ha már meghoztad a döntést ne rágódj rajta, akkor ott valamikor így döntöttél.

Ha meg vallásos vagy, akkor, ha jól tudom a Biblia tele van csetlő botló bűnösökkel, akiknek megbocsájt az Isten, meg, ha magadnak nem is tudsz megbocsájtani szerencsére azt mondják, hogy Isten szíve nagyobb a mi szívünknél.