Jogosan vagyok kibukva vagy csak túl reagálom?
Párommal együtt lakunk,neki is meg nekem is van gyerekem az előző kapcsolatunkból és van közös gyerekünk!4hónapja elköltöztünk a szülőktől albérletbe!Én gyes-es vagyok,kapom a gy.tartást,ő dolgozik!Nagyon kiakadtam már másodszor azon,h elvárja tőlem azt,ha megjön a gy.tartás,és fizessem ki a háza törlesztőjének a felét(mert az apujával van közös háza,ahol nem férnénk el ennyien)Ezen felül fizetem az albérletet,a net számlát,meg az ő tel.számláját!Elég horribilis összeg,sokszor úgy kérek a szüleimtől,h segítsenek ki!Ő a vendéglátásba dolgozik,a fizetésének a felét(mden másnap kap fizetést standolás után) költi el ételre italra!Én megtanultam nélkülözni!Ruhát szinte nem is veszek magamnak,az egyéb "luxus" dologról is lemondtam,de az ő kényelme meglegyen megvesz magának mdent amit az előtt!Reggel szóvá tettem neki,h összeköltözés előtt nem volt róla szó,h én fizetek utána mdent,akkor meg jön azzal h én nem szeretem,meg a többi!Oké a közös kassza meg a többi,de nekem még sincs soha egy fillér pluszom se, magának sunnyog rak félre,de nekem viszont mden fillérről el kell számolnom és mden filléremnek megtalálja a helyét!Én érzem úgy h ez kihasználás vagy tényleg az?Neki az az első h a lakás ki legyen fizetve rendesen,tojik rá,h a gyerekeknek kell erre meg arra...csak a lakás,meg az ő dolga!Most is meg volt a fima műtétére a f.rakott pénz,már nincs belőle semmi,mert kellett neki erre-arra!
Szerintetek mi tévő legyek?Beszélni nem lehet róla vele,mert már egyszer megígérte,h nekem nem kell semmi fizetnem helyette...1hónapig így is volt,most ismét ott tartunk h én állom az ő részét!4hónap alatt nem tudom a 20ezer forintos tartozásomat se megadni az egyik családtagomnak!
Nem bunkózást várok,ha nem megértő,segítőkész tanácsokat!
Nagyon sajnálom, hoogy ilyen helyzetben vagy, és sejtem, hogy nehéz beismerni ennek a második apaválasztásnak a kudarcát. Azért írom így, mert nyilván egy apától születtek volna a gyermekeid, ha az első olyan jó kapcsolat lett volna. Tudom, hogy nehéz beismerni, de ez az ember nem alkalmas családfőnek. Nagyon sajnálom.
Azt viszont neked kell tudatosítanod magadban, hogy ha ezt így folytatod, és egy olyan emberrel maradsz, aki önmagát előrébb helyezi mint a gyermekeidet, akkor te sem vagy alkalmas anyának. Ez az igazság.
Ha nagyobb benned az egyedülmaradástól való félelem, mint a gyermekeid iránt érzett szeretet és felelősség, akkor nagyobb bajban vagy mint gondoltad.
Ha számomra fontosabb lenne egy férfi, mint a gyermekeim, köpnék egy nagyot fölfelé, és alá állnék.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!