Szerintetek milyen dolog az, hogy ha a nagyszülő különbséget tesz az unokák között?

Sajnos nálunk az én szüleim ilyenek... :-[[

A bátyám fia volt az ELSŐ unokájuk, úgy látszik az ő szívükbe nem fér bele több unoka, mert amikor az én gyerekeim megszülettek pár évvel később, őket már nem tudták szeretni...

Mindent a bátyám fiának adnak, neki bankszámlára gyűjtögettek, sőt amikor mi látogatóba mentünk, akkor is egyfolytában róla áradoztak, ügyet sem vetettek a kislányomra, kisfiamra.

Én leginkább a gyerekeimet sajnálom, mert így nincs nagymamájuk, nagypapájuk (férjem szülei hamar meghaltak).

Igen, sajnos van ilyen...

Nem tudsz mit csinálni, törődj bele a helyzetbe, próbáld a kislányodnak mással pótolni a nagymamát, ha lehet ezt egyáltalán...

Nem szép nem szép, ne idegesítsd magad rajta.

Nem tudni a másik családdal úgy egészében milyen a viszonya és veletek milyen az. Így nehezen írhatunk véleményt.

Mellesleg az én nagyimnak is tesóm volt ő volt a legidősebb a kedvence. Meg merem kockáztatni, hogy anyukámnak tesóm legnagyobbika a kedvence. De ezt ú a gyerekek közt és nekünk sem nem mutatja ki, de mikor még nekem nem volt, tett egy megjegyzést amiből tudom. De engem ez nem bánt. Én amit kapok annak örülök, érzelmire gondolok most, amit meg nem azon nem rágódok. Próbáld meg ezt tenni, meglást jobban fogod magad érezni.

Mamám elsüllyedne szégyenében, ha ilyet tenne.

Ellenben a másik szülőm anyja...nagyon gáz gyerekként, ha mindenütt azt hallod, hogy a nagymama kedves és imádja az unokáit, te meg azt látod, hogy az unokatestvéred szereti, tegeződnek, sokszor van nála, tudja mikor van a születésnapja, karácsonyra kap ajándékot stb. és nem érted, hogy mi rosszat csináltál, vagy tényleg ennyire rossz ember vagy, hogy még a saját nagymamád se szeret?

Persze nagymami is ember, tehát képtelenség, hogy mindenkit ugyanúgy szeressen, megsértődhet, meg minden egyéb, de ha csecsemőkortól "csakúgyból" utálja az egyiket és szentnek tartja a másikat, arról nincs valami jó véleményem.

Gyerekkoromban egyébként szerencsére volt egy kedves néni, nem messze lakott tőlünk, ő lett a másik nagymamám a vér szerinti helyett.

Sajnos mi is ebben a helyzetben vagyunk, anyóssék az első lányunokájukat szeretik, foglalkoznak vele jobban, az enyém csak akkor jó ha a másik nincs ott. Ló nincs, jó a szamár is alapon. Engem nagyon dühít és zavar, de nem tudok vele mit csinálni, már többször kinyilvánítottam nemtetszésemet, sőt be is szólogattam, de én lettem a rossz. A férjem persze ezt nem látja vagy nem akarja látni, de ő szerinte én képzelődök, ami nem igaz.

Ez anyaként nekem fáj a legjobban, hogy az ugyanolyan unokája (fia gyermeke) miért nem kell úgy mint a lánya gyermeke???!! De a helyzet mintsem változott és nem is fog változni. Lehet, hogy ők észre sem veszik hogy milyen különbséget tesznek a két gyerek között???

Mi a tetőtérben lakunk, anyósék meg lent, de egyszer nem jött volna fel a gyerekemért, hogy hát gyere már le mamáékhoz egy kicsit.

Ez borzasztóan bosszantó, de nem tudom mit lehet ezzel kezdeni?

Undorító dolog! Ennyi a véleményem róla!!!