Szerintetek, ha vki depressziós, és ezt méghozzá pszichiáter igazolta, azt a személyt meg kell érteni, ha éppenséggel nem a legjobban teljesit az iskolában?

Én meg pánikbeteg vagyok, amihez enyhe depresszió is társul, meg több fóbia, de ennek ellenére tanulok, mert muszáj. Hidd el, néha sikítva rohannék ki az órákról, mert nem bírom se a bezártságot, se a kényszert, de megtanultam magam kontrollálni az elmúlt 2 év alatt. Engem már csak az éltet, hogy jó jegyeket kapok, mert akkor az lebeg a szemem előtt, hogy bekerülök az egyetemre, azt tanulhatom, amit szeretnék és boldog ember leszek. Tedd ezt te is..hiába kezelnek ki a depresszióból mondjuk 3 év múlva, utána már hiába akarod rendbe hozni az életedet.

17/L

ma 11:45-nek igaza van!!

Szerintem sem vezet sehova ha még jól belerugunk a másikban és cseszegetjük,azzal szerintem is csak még nagyobb kárt teszünk,hogy éreztetjük vele hogy te semmire nem vagy jó.

Aki nem volt depresszios az nem tudja!

A két okoskodónak meg annyit,hogy ez nem sajnálat,hanem ilyenkor tényleg támaszra van szüksége az illetőnek és nem cseszegetésre.Csak ezt az emberek és a szülők nem veszik észre.Nem tudhatod és senki hogy ő benne mi játszodik le.Amig nem voltatok ilyen helyzetben addig ne POFÁZZATOK!