Hogy lehetne "megtanítani" kommunikálni a férjemet?

Szerintem csak sok gyakorlással, nem szabad "megszoknod", hanem minden egyes alkalommal elmagyaráztatni vele, hogy értette (ne visszakérdezz, hogy így értetted?, hanem fejtse ki ő, hogy értette), és aztán visszautalni arra, hogy ehhez képest mit mondott, és megmondani neki, hogy te mit értettél szó szerint.

De elsősorban rajta múlik, ha ő nem akar változtatni, nem fog.

Az én párom is hasonló, szoktam kijavítgatni változott némileg, de még mindig nem a legjobb. Szintén két mondatban amit el lehetne mondani az 5 perc, a harmadik mondatánál már nem lehet követni, hogy miről beszél, ráadásul sokszor a felét annak amit mondani akarna csak gondolja, de nem mondja ki. Állandóan fenntartja a balladai homályt :D

Neki egyértelműen a kevés olvasás az ok. A szülei nem olvasáspártiak, leginkább felesleges pénzkiadásnak tartják. 3 év alatt annyi változást sikerült elérnem páromnál, hogy olvasni ugyan még nem szeret, viszont már képes velem órákig nézelődni könyvesboltban, és nemrég már gondolt rá, hogy mi lenne, ha elolvasna egy nem szakmai könyvet :)

*tudom, h az apja cseszte el, ő is ilyen, ezt tanulta tőle, de nem akarom, h ilyen legyen.

Nem, nem az apja cseszte el. Van, akinek részegen káromkodik az apja, mégis normális ember lesz belőle. Ő A FELELŐS, nem más. Azt írod, utál olvasni - meg is van az eredménye, és nem az apja vette rá, hogy utáljon olvasni.

Persze könnyebb másokat okolni, csak hülyeség, mert azzal nem vagy előbbre.

Ha pedig nem akarod, hogy ilyen legyen - az baj, mert hiába bizonygatod, milyen tökéletes, nem tudod olyannak szeretni, amilyen. Ha meg másmilyennek szeretnéd, a lehetőségbe vagy szerelmes, nem a tökéletlen hús-vér emberbe.

Nézd, ha ő nem akar változtatni, nincs mit tenned. Ha neki jó így (ha nem lenne jó, meg akarna változni!), nem fog változtatni. Felnőtt ember, a tettiért és szavaiért ő maga felelős, nem te! - igaz, veled is kiszúr, ha nem talál állást a dacból elküldött önéletrajz miatt.

Mellesleg ha a hibák kijavításán megsértődik, az nem sértő rá nézve, hogy TE keresel neki állást? Mert szerintem ez még rosszabb, még durvább beleavatkozás.

És hiába bántódik meg, mint említettem, MUSZÁJ ráébresztened, ha sértően viselkedik veled - nem vagy köteles tűrni az ő érzékeny lelke miatt. Mint említettem, felelős a szavaiért és tetteiért. Ha nem ébreszted rá, azzal átvállalod tőle a felelősséget, azt meg felesleges tenni, miközben ő meg sem próbál változtatni.

(Első voltam)

Azt, hogy neki is kellemetlen ez, azt te gondolod, vagy ő mondta? Az utolsó hozzászólásodból pedig tisztán az derül ki, hogy te akarsz ezen jobban változtatni.

Van-e esetleg olyan barátja, akivel te is jóban vagy, és ha megkéred, akkor hatni tudna a férjedre? Sokszor inkább cseszegetésnek veszi az ember, ha a szerettei jobbító szándékkal ugyan, de kritizálják és már csak dacból sem csinálja. Egy közeli barát szava viszont megfontolandó.

Itt az olvasás nem elég, mert ha csak tvájlájtot olvasna, azzal ugyanott van. A tartalom is számít, hogy legyen nívója az olvasmánynak, a filmnek, színdarabnak amit néz és hallgat. S ahogy kivettem, nem is annyira a szókincsével van a baj, hanem alapvető illemszabályokkal nincs tisztában plusz körülményesen fejezi ki magát. Utóbbi jelentheti, hogy nagyon odafigyel, hogy helyesen fejezze ki magát, meg azt is, hogy nem bír egyszerre gondolkodni és beszélni, vagy hülyének nézi a másikat és elmagyaráz dolgokat feleslegesen, vagy elvész a részletekben mert nem képes a lényeget megragadni.