Mit lehet tenni, ha ilyen az ember apja?

Hosszú sztori, még röviden felvázolva is. Rólam: 21 éves lány vagyok, egy éve dolgozom, lassan fél éve van párom. Van megtakarításom, saját dolgaim; még otthon lakom.

A szüleimtől kiborulok, vagyis főleg apámtól. (anyám közönyös mindenkihez, az is jobb egy fokkal...)

Az előbb is vitáztunk... Folyamatos műszakban dolgozom, most pl. éjszakás vagyok. Régen, mikor nem dolgoztam, mindig b*sztatott, hogy menjek dolgozni, ha már nem tanulok (jogosan! életem legjobb döntése volt állást vállalni). Bátyámat viszont nem nyúzzák, holott ő 26 éves lesz és soha életében egy percet nem dolgozott.

Azt hittem -naivan-, ha dolgozom, akkor békén fognak hagyni. De nem... Továbbra is én vagyok a rossz. A bátyám egész nap itthon fekszik, mégis velem üvölt apám, ha nincs elmosogatva. Ha pihenőnapon épp itt vagyunk a párommal (ő is itt alszik), folyamatosan beszól, hogy miért kelünk későn, miért vagyunk mindig a szobában, miért kell ennyit enyelegni (előtte max szájrapuszi van, de az is kb. kéthetente, mert eleve inkább kerüljük őt miatt), miért válogatós a párom (épp csak egy hülye főzeléket nem evett, mert nem szereti az állagát; amíg a dologtalan bátyám egy csomószor szinte üvölt a szüleimmel, ha nem tetszik a koszt). A párom előtt is mondja, ott viccelődve, előttem meg bunkón. (egyébként a páromat elmondása szerint kedveli)

Egyszer így beszél, egyszer úgy...

Az összeköltözés ellen van, mert albérletbe akarunk menni. Ő takarékos (ezt én is átvettem, de nem ennyire...olyanokért üvölt, hogy hányszor húzza le valaki a WC-t, szóval kiborító), szerinte mivel úgy egyikünk fizetése elmegy, sehova sem jutunk, maradjunk itt, lakjunk itt. Egyszerűen röhögnöm kell, hogy képzeli ezt... Észre sem veszi, milyen ő. Azt hiszi, csak jót tesz velünk. Közben pedig lelki terrorban élek évek óta... A párom is ledöbben, hogy mennyire kiborulok. Nem sírok, hanem morgok, kiabálok, vitázom. Nem vele, apámmal.

Közben a bátyám évek óta itthon henyél. De megteheti, mert diplomás. "Ő legalább letett valamit az asztalra". Kérdem én, melyik ér többet? Aki diplomás munkanélküli kiskirályként itthon éldegél (a programja: netezik, tvzik, eszik, fürdik, alszik), vagy az, aki csak érettségizett, de már van a számláján 300ezer, van saját jóféle laptopja, telefonja, saját maga által vett ruhatár (apám szerint kevés a megtakarításom és és pl. a laptop sem tetszett neki, mert minek), egy komoly párkapcsolat és biztos munkahely.

Bocs a hosszas rizsáért, gondolom, nem sokan fogjátok elolvasni...

21L