Család vagy szerelem? Ti hogy döntenétek a helyemben?
Sziasztok!
A történet lényege annyi, hogy apám gyűlöli a páromat, és nem engedi, hogy együtt legyünk. Babát várok tőle, de apám nem engedi, hogy elismerje. Nem engedi, hogy szóba álljak vele. Másik városban (faluban) lakik, tőlem 30km-re.
Én 24éves leszek, van már két gyermekem, egy váláson túl vagyok, amit a párom végigcsinált mellettem. Sőt! Mellettem állt/áll mindenben. Nem tökéletes, de én így is szeretem. Elfogadtuk egymást.
A lényeg.... a párom a szüleivel él...most épp nincs melóhelye, de bármikor el tud helyezkedni, szerencsés szakmája van. Vele meg kellene oldanom a lakhatást, új helyre vinni a gyerkőcöket oviba, és megszokni egy másik életformát. Ugyanakkor apum...nos állandóan szidja őt. Itt legalább tető van a fejünk felett, de meddig? Hiszen egy beteges 70éves öregember, akivel ugye bármikor történhet valami, hiszen az egyik lábfejét amputálták, volt agyinfarktusa, stb. Igaz, most néha segít anyagilag, de ennyi. Vele nincsen segítségem a gyerekekkel. És 6hónapos terhesen elég gáz, hogy nem tudok pihenni, mert állandóan ugráltat. Ráadásul császárra készülünk, így az első hetekben mindenképp kellene segítség, hiszen már a 3.császárom!
Ezek fényében, Ti hogy döntenétek a helyemben?
A 3évesem azért pisil be, mert pszichés gondjai vannak. Nem miattam...sokkalta rosszabb dolog ez...még folyik a rendőrségi eljárás, de azt mondja a szakember, hogy még egy-két év kell neki, hogy megértse, mi is történt akkor.
Nem veszett össze apuval. Apu nem tudja elviselni, hogy meló után a haverokkal megiszik egy sört pl. és nem este 9ér haza, hanem éjfélre. Vagy hogy beleszól a lányok nevelésébe. Vagy épp az ő konyhájában nekiáll főzni. Megjegyzem olyan alapanyagokból, amiket előtte meg is vett. És pl kimegy az anyjának segíteni fát vágni, és nem aznap jön haza, hanem pl 2-3nap múlva, mert még be kell rakni a kályhát, ledőlt a kémény, azt felépítették...stb. És ez apámnak nem tetszett.
Szóval akkor az életvitelbeli különbségek okozták a problémákat.
Én azt mondom próbáld őket kibékíteni valami úton módon, csak az apád, a lánya vagy, biztosan segíteni fog. A párod pedig próbáljon egy kicsit alkalmazkodni hozzá, ameddig összeszeditek magatokat annyira anyagilag, hogy együtt tudjatok egy közös otthonba költözni.
A kislányt pedig sajnálom, jobbulást kívánok neki! :(
Köszönöm! :-)
Azon gondolkoztam, hogy nem itt kellene lennünk, hanem van olyan, hogy családok átmeneti otthona. És a szoc osztályon azt mondták, segítenek keresni egyet, ahová mehetünk, és oda jöhetne ő is velünk. Talán egy átmeneti megoldásnak jó lehetne.
Akkor ez járható megoldásnak látszik :)
Sok sikert, remélem sikerül :)
Köszönöm mindenkinek, aki tanácsot adott, nagyon sokat jelentett ez most nekem.
Akkor a héten lépek is, és megbeszélem vele.
A szülők előbb-utóbb elmennek, te meg nem maradhatsz egyedül, hiszen 24 éves vagy. Ha az igazi most jött, akkor most kell mellette döntened, nem akkor, mikor apukád már meghalt. Nem lehet tudni, hogy ez 2 nap, 2 hét vagy 12 év múlva lesz, a párodtól sem várhatod, hogy örökké rád várjon, miközben te nem tudsz dönteni.
Ha ő az igazi, élj vele, de ettől még ha apukád segítségre szorul, segítened kell neki. Ennyi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!