Mi a fenét csinálnál a helyemben? Szüleim határozottan elítélik, hogy barátom legyen. Titokban csináljam?

19 éves??? Hol lennél Te kicsi!!! Hiszen már felnőtt vagy! Én igaz megvártam, hogy elmúljak 18, és csak az után engedtem a barátomnak hogy hozzám nyúljon, de 19 évesen már elköltöztem, egy évre rá eljegyzett a barátom, aztán rá egy évre elvett. Ez az élet rendje, ezt el kéne fogadniuk. Az én anyum mindenben támogatott, sajnállak nagyon, hogy neked ilyen a helyzeted. A gyógyszer dolgot is teljes nyugalommal vette anyum, persze nekem orvosilag indokolt volt sajna, nem azért szedtem, mert akartam.

Apropó, szüleid tudják, hogy a mai társadalomban már a 11-12 évesek csinálják azt, amit ők a 18-19-ről hisznek? Mert sajnos elég gyakori dolog, szociálpedagógus körökben látni minden nap :(

Bemutatásról annyi, hogy nálunk kimaradt anyósomék hozzáállása miatt, hidd el, attól Ti még boldogok lehettek. Legyetek is, szorítok, hogy megoldódjon az ügy :)

Igen, kedves hogy bíztatjátok a kérdezőt, hogy ő már felnőtt, hisz 19 évesen általában már a felnőttlétbe lépnek be az emberek, de ez nem korfüggő, mert hiába vagy 19, ha az elmebeteg szüleid korlátozásai miatt még nem volt alkalmad megtapasztani bizonyos dolgokat. Ahogyan a fiúval való kapcsolatodról írtál, az is arra enged következtetni, hogy bár sok dologban biztosan érett a gondolkodásod, e téren feltehetően nem. Adja isten hogy normális legyen a pasid, mert tök szívás a tizenéves kor csalódásait és szerelmi kalamajkáit felnőtt fejjel először megtapasztalni.

Szerintem keress munkát és költözz el. Anélkül sosem lesz normális életed ilyen érezlmileg sérült szülők mellett. Temperamentumodtól függően szembeszállhatsz, és lázadhatsz is, amíg otthon élsz, de az általában gyötrelmes dolog, és biztos nem véletlenül nem tetted meg eddig, valószínüleg nem ez az út áll közel hozzád. 19 éves korra általában már épp el is múlik az efféle tinilázadás kora, nem ekkor szokták elkezdeni.

A pasihoz meg légy őszinte. Ez az első és legfontosabb dolog. Ha dob, hát dob, le van szarva, akkor még jó hogy nem mutattad be, mert csak apád kihasználós teóriáját támasztotta volna alá, és sosem mostad volna le magadról a naiv liba bélyeget.

Szia, én már írtam neked, de most hogy olvastam, amit a szuleidrol írtál, mármint hogy o 3

5 volt s gyereket akart, anyu pedig anyagi okokbol, ez mindent megmagyaráz hogy miért ilyen csodálatos az o kapcsolatuk. Mintha azt akarnák veled megértetni, hogy te is esetleg ne szerelmet, hanem érdekeket keress a kapcsolataidban. Erre csak annyit, en 36 voltam mikor nosultem a párom 17 volt, és a mai napig egyutt élunk, van 2 kislányom, sokat járunk szorakozni, s most mivel a lányaink 16 és 17-ik évuket tapossak, sokszor egyutt megyunk szorakozni,discoba visszuk oket s értuk megyunk, es a nagyobbik lányomnak van már barátja is és semmi gondot nem csinálunk ebbol. Egy értelmes komoly srác 19 éves, ismerem a szuleit is, és orulok neki, mert egy kapcsolatban nem kell hogy csak a sex domináljon. Ettol fuggetlenul, eljárnak egyutt moziba, neha kicsit táncolni. Emberek vagyunk és mindenkinek szuksege van barátokra, barátnokre hiszen ezert vagyunk társas lények. Nem hiszem hogy nem volt apudnak is már elotte baratnoje, vagy olyan lány aki tetszett neki. Szerintem amit o elrontott az életében, nem lehetsz sem te, sem anyukád a felelos. Tanácsot adhat, sot koteles adni egy szulo, hogy mire vigyázzál, ne dolj be az elso hizelgésnek, mert az igaz hogy sok fiu van akinek csak addig kell egy kislány míg megszerzi a skalpját, /egyéjszakás kaland és megyek tovább /viszont azt neked kell érezni, s tapasztalnod hogy szereted-e ot, szeret-e o teged. Viszont amit írtál nem arra enged kovetkeztetni, hogy ez a fiu képes lenne tuzbe menni érted. Ha te is így érzed akkor minél elobb szabadulj meg tole, s keresd az igazit. Kivank hozzá sok szerencsét!!!!!