Érdemes felmelegíteni azt, ami már egyszer rossz volt? (barátság)

Arra gondolok, hogy volt néhány barátom, akik mondjuk nem a legjobb/legközelebbi barátaim voltak, de azért jól eltöltöttük az időt, volt amikor számíthattunk is egymásra, de sajnos a kapcsolatnak mégis összességében több hátulütője volt, mint előnye. Pl. az egyiknek én voltam a fő lelki szemetesládája, ami egy picit megterhelő volt egy idő után, mert én nem vagyok az a panaszkodós fajta, így elég egyoldalúvá vállt a dolog, ami természetesen őt nem zavarta. Viszont megszakadt a kapcsolat, amint lett tartós pasija, (amíg csak jöttek mentek a fiúk, jó volt nekem kibeszélni az összeset). Szóval úgy voltam vele, talán jobb is így, nem volt "igazi barát".

Másik barátom, egy idő után, már annyira nem keresett (mikor már nem jártunk egy helyre), viszont ha én próbálkoztam, rögtön kért valami szívességet, aztán újra a homályba veszett..

Hajlamos vagyok ezeket a végkifejleteket elfelejteni, és arra gondolni, hogy egyik-másik együtt töltött idő milyen jó volt, milyen egyéniségek voltak ők az életemben. És talán föl kéne keresni őket, hogy kivel mi van.. de aztán arra gondolok, hogy mi van, ha csak a múlt megismételné önmagát? Szerintetek érdemes ilyen lazább barátságokat föléleszteni?