Ment tönkre kapcsolatotok a házassági szerződéssel kapcsolatos egyet nemértés miatt? Mi volt az?

Mi nem írtunk, mert kb két egyforma értékű ingatlannal szálltunk be a házasságba. Felmerült, hogy írjunk (én javasoltam, mert nekem kevesebb és bizonytalanabb a bevételem jelenleg).

Méghozzá azért merült fel, mert még a saját viselkedésemet se tudom 10,20, akárhány évre előre megjósolni. Pont azért akartam írni, mert szeretem a férjemet, de mi van, ha 10 év múlva megkattanok, megharagszom rá, bármi... és akkor kisemmizem bosszúvágyból?

Nem, saját magamról se feltételeznék ilyet, mégis tesz az ember olyat, amit nem feltételezne magáról korábban.

Csak egy példa: egyik barátnőm, akit nagyon szeretek, összejött egy fickóval, akiről közben derült ki, hogy játékgépezik, hazudik, stb. Egy évig jártak, a srác elég sok pénzzel tartozik neki, illetve érzelmileg is padlóra küldte. Amikor épp a vállamon zokogott, felment bennem a pumpa és közöltem, hogy akkor most megyek a rendőrségre és tételesen feljelentem a fickót minden dolgáért, bőven van miért. Csak azért nem jutottam el a rendőrségig, mert a barátnőm fizikailag visszatartott. Nekem habzott a szám és bár nem velem történt, a barátnőm helyett is oda akartam vágni neki.

Ennyi erővel miért ne történhetne meg, hogy a férjemre fogok megharagudni valamiért (neadjisten ő rám). Habzó szájjal acsarkodjunk a bíróságon, esetlegesen már a közös gyerek(ek) feje felett?

Ha megírtuk volna a szerződést, természetesen lett volna benne olyan rész is, hogy "ha X db" gyermek van, akkor miként oszlik a vagyon.

Vagy mi van, ha valamelyikünknek lappangó elmebetegsége van és x év múlva kattan meg ezek miatt? Mi van, ha 15 év múlva valamelyikünk beleszeret másba?

Most azt mondom, hogy kizárt, hogy megtörténjen. De 15 év múlva is ezt mondanánk?

Az én szememben a szerződés pont a jelenlegi, bizalmi állapotot rögzítené.

A házasság megkötése után mi kerül a házastársam tulajdonába? (Házastársi vagyonközösség)

A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. A házastársak osztatlan közös tulajdonába kerül mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj.

(A gyakorlat szerint a házastársaknak a házasságkötésre tekintettel vagy később adott ajándék – beleértve az un. menyasszonytáncpénzt is – általában közös vagyonba tartozik.)

A házasság megkötése után mi nem kerül a házastársam tulajdonába? (Különvagyon)

A házastárs különvagyonához tartozik:

a) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,

b) a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,

c) a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,

d) a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik.

Ezeket a nevesített különvagyoni köröket az ítélkezési gyakorlat tovább tágította. Így ide, a különvagyon körébe tartozik az az eset is, amikor egy szerződést az egyik házastárs az életközösség kezdete előtt köti meg, így a vagyontárgy az ő különvagyonába kerül, de a vételár bizonyos hányadát már a házassági életközösség tartama alatt fizetik ki. (Ebben az esetben előfordulhat, hogy részletekkel törlesztenek a már házas felek, így a törlesztésben részt vevő házasfél – tehát akinek nem kerül a tulajdonába a vagyontárgy megtérítési igénnyel léphet fel, tulajdoni igénnyel viszont nem.) Ugyan ez a helyzet, amikor az életközösség előtt kötött, de már részben együttesen teljesített tartási, életjáradéki, illetve öröklési szerződéssel szerez valamelyik házastárs vagyontárgyat. Tehát itt is különvagyont fogja gazdagítani az így szerzett vagyontárgy, de a teljesítés erejéig a másik házastárs megtérítési igénnyel élhet. Említettük, hogy az öröklés útján szerzett, illetve ajándékba kapott vagyontárgyak különvagyonba kerülnek, azonban az öröklési szerződés esetén, mivel ez visszterhes szerződésnek számít, nem esik a különvagyon körébe (különvagyoni jelleget a gyakorlat csak ingyenes szerzés esetére ismer el). Külön vagyonnak számít az az összeg is, amelyet a házastárs a személyiségi jogának megsértése miatt kap, mivel itt személyt ért sérelemről van szó.

Tehát eszerint ha van valamelyiknek egy lakása, ahol együtt élnek, 15 év után közösnek számít, vagy félreéértem?

16:52-nek.

Igen, félreértetted. A lakás ugyanis ingatlan, és nem tárgy. Azok a mindennapi életben használt berendezési tárgyak tartoznak abba a körbe, ami 15 év után közössé válik, amelyek általában kis eséllyel élik meg a 15. születésnapjukat: tv, hűtő, mosógép (és ezek még a nagyértékű dolgok), tányérok, stb....Ilyenekre vonatkozik az általad idézet Csjt.-passzus.

Nem kötnék ilyet és nem házasodnék olyannal, akinek ez a lényeg.

Mondjuk valószínű volt, hogy a párom nem akar majd, miután 5 évig tanultam még, miután összejöttünk és szinte eltartott (nem éltünk együtt, de tankönyveket, ruhákat, mindent megvett). Nem is kötöttünk szerződést én meg nem zsákmányolom ki, 8 éve vagyunk együtt egy pocaklakóval.

A házassági szerződésnek több előnye is van.

Pontosan meg lehet benne határozni,hogy mi a külön vagyon és mi lesz a közös vagyon.A különvagyonból is kerülhet át a közösbe,ahogy a közösből a különbe,ez csak a páron múlik.

A különvagyonból szerzett jövedelem a törvény szerint közös.Ezt is lehet a házassági szerződéssel szabályozni. Vagyis,ha valakinek van egy cége vagy egy lakása,amit bérbe ad,akkor az abból keletkező bevétel közös lesz,holott ez az egyik fél különvagyonához tartozik.

Azt is végig lehet vezetni,hogy ki mennyit tett bele a közösbe,mint például az egyik kommentelő története a 3,8 millióról és 700 ezerről.

Az adósságokat is ki lehet kötni.Ha valakinek van hitele és ezt egyedül vette fel,esetleg a másik jóváhagyása nélkül,akkor ki lehet kötni,hogy azt egyedül neki kell visszafizetni,mivel a házasság után szerzett hitel mindkét félt terheli jogilag.

Az egyéb vagyontárgyakról is lehet nyilatkozni.Mi az,ami mindenképpen külön vagyon és soha nem lesz közös,még 15 év után sem.

*Aki ellenzi, az akkor is ellenezné, ha neki lenne valami komolyabb vagyona, a leendő házastársának meg semmilye?

Igen. Mert számomra a házasság a bizalomból áll, nem abból, hogy mindeféle szerződéseket kötünk, mert "MI VAN HA..." aki ezen gondolkodik inkább nem is menjen férjhez, vagy házasodjon össze senkivel. Amúgy jól mondja valaki a házasság előtt szerzett vagyon amúgy se közös akkor nem értem a továbbiakon minek kellene aggódnia...

Aztán ha a párom fejemhez vágná, hogy neki 2x-3x akkora a fizetése akkor már nem is lenne min aggódni, mert mehetne tőlem azon túl ahova akar. Szerencsére ő is pont így gondolja. Én nem akarom elvenni a pénzét, de ha már együtt fogunk gyerekeket nevelni, nehogy már számoljuk ki mennyit adott bele. (az egyik válaszadó ezt jól leírta)

igen, biztos igy van. és aki úgy indul neki a házasságnak, hogy ő akár a válókhoz is tartozhat majd, és ennek van esélye... az biztos, hogy oda fog tartozni.

mi esküdt tettünk a férjemmel, hogy életünk végéig szeretni és tisztelni fogjuk egymást. és tudom, hogy ez ma már nem divat, de KOMOLYAN gondoljuk. a hűséget is mindketten komolyan gondoljuk. számunkra a válás elfogadhatatlan, mindketten 30-35 éve házas szülők alkotta családokból jövünk.

jah, és tudom, hogy ez sem divat ma már, de minden este sóvárogva vágyunk a másik után: ő a felesége után, én a férjem után. nincsenek szeretőink. tudom, ciki, de ez van.