Már idegileg ki vok! Nem bírom! Mit csináljak?

Én kis 6.-os kiscsaj voltam, és szerelmes volt belém egyik osztálytársam, és összejöttünk egy bulin, én meg egyből rájöttem, hogy nem szeretem, és otthagytam. Na azt ne tudd, meg, az egész osztály vagy egy évig szekált, órán égettek, beszóltak, aztán röhögött az egész osztály....hazafelé fiúk kísértek, és dobáltak kaviccsal, meg télen hógolyóval, én meg bőgtem, stb....ráadásul pont akkor volt, amikor a két 6-os osztályt (A és B), össze kellett vonni, mert kevesen voltunk, én meg reménytelenül szerelmes is voltam, épp elvesztettem én is a legjobb barátnőmet...otthon sem volt rózsás a helyzet, anyám és nevelőapám nem jöttek ki....aztán egy idő után pikk-pakk, helyrejött minden.

Sokat sírtam, de eszembe nem jutott az öngyilkosság, inkább félek a haláltól, a semmitől, semmilyen élethelyzet nem lehet rosszabb annál, hogy nem vagy többé...

Ez meg főleg, acélozd meg a szíved, és próbálj meg ...próbálkozni náluk, nem túl nyomulósan a béküléssel, tudnak az emberek kegyetlenek lenni, de a legtöbbjük ennyire nem.