Melyik az igazi felelősségvállalás? Megalázkodni, vagy helyrehozni a hibát?

Igen, értem. Nyilván felelősségre nem megalázással lehet oktatni. Az olyan jellegű letolásból, amit leírtál, max a megalázottság és szégyen érzése marad a ygerekben, ami nem ahhoz vezet (vagy nem csak ahhoz), hogy óvatosabb lesz, de ahhoz is, hogy visszahúzódóbb, bátortalanabb. Tehát a vázás példánál maradva: nem azért nem fogja legközelebb leverni a vázát, mert óvatosabb, felelősségteljesebb, hanem mert nem mer mozogni, szaladgálni, mert ő "béna", "buta", stb.

Természetesen ilyen helyzetben a letolás helyett sokkal jobb és értelmesebb azt mondani a gyereknek, hogy nem voltál elég figyelmes, bocsánatot kell kérni, jóvá kell tenni a hibát (nyilván egy hároméves, ötéves nem fogja kifizetni, de a szülőknek éreztetniük kell vele a hibáját, a felelősségét).

Hány, de hány olyan tanítványom volt már, akiknek a kérdésben leírt stílusban kapott kioktatások és oltások miatt semmi önbecsülése nem volt... Rengeteg. Nagyon nagy kárt lehet vele okozni. Legrosszabb esetben a gyerek a szülő ellen fordul, ami valahol természetes, hiszen nem fogadhatja el senki, hogy valaki állandóan szapulja.

Az elso kerdesre, elottem levo jol megfelelt.

Masodikra valszolnek:

Egy gyorshajtas nem csak buntetes kifizetesere hat ki. Igenis, aki ezt csinalja, felelotlen, nemtorodom, karos a tarsadalomra, embereket olhet. Egeszen mas mint a vaza pelda.

Kérdezőnek: szerintem ebből a verzióból látszik, hogy vállaja a felelősséget, jóvá teszi, és megveszi a vázát. Ha van zsebpénze a gyereknek, és a váza 1-2 heti zsebpénzből kifizethető, akkor ha nem vár a szünideig, hanem előbb veszi meg a vázát, abból jobban látszik a felelősség. Elvégre a szüleinek hiányozhat a váza, bármilyen oknál fogva, így lehetőleg azonnal kellene téríteni - emiatt minden bevételi forrás számít. Ahogy majd felnőttként, ha összetöri a barátnő akármiét, pár napon belül viszi a "pótlást".

Megalázkodni - szerintem ehelyett a helyes szó: elfogadni, elismerni a tettet, hogy ezzel másnak ártott. A felelősségvállalás: elfogadni és helyrehozni.

A kérdést máshogy értelmezőknek:

"szünidei munkájából keresett pénzen megveszi a vázát. Ezáltal a felelősségvállalás megoldva" - ebből derül ki nekem. Tehát a fiú 2 döntése, hogy megveszi a vázát, és ezzel vállalja a felelősséget.

Sajnálatos tény, és az utolsó bekezdésből nagyon jól lászik, hogy azok a gyerekek, akik nem néznek fel a gyerekekre szülőként (mert 1. VAGY azok túl szabadelvűen nevelték, inkább -jó esetben- "barátként" néz a gyerek a szülőre, mint FELnéz rá, mint szülőre, 2. vagy a szülők más magatartása miatt a gyerek nem tud rájuk felnézni, pl. alkoholizmus...stb), tehát ezek a gyerekek a filmekből keresik a jó példát, azt hiszik, onnan tanulhatják meg a helyes értékeket. Pedig a filmek célja a szórakoztatás, és nem jó értékeket közvetítenek, hanem olyan eseményeket, amik figyelmet keltenek, anyagi hasznot hoznak azoknak, akiknek az a munkája.

Az első esetre(1.) írják a Gordon-könyvek, hogy még a másik véglet, a "vasszigor" is jobb, mert ott megmarad a szülő tekintélye, és nem mindenféle szemétből kénytelen a gyerek kihámozni, mi a helyes, és ki tudja, hol tér "tévútra"...

11.02