Szülni vagy nem szülni?
Kissé hipotetikus a kérdés, de gondoltam hátha új megvilágításba is helyezheti valaki a lehetséges válaszokat.
Férjemnek már van egy lassan felnőtt gyereke. Nem tervezték, de ha már becsúszott (akkor alig múlt 20 éves), vállalta, felnevelte/ték.
Amikor a válása után megismerkedtünk, határozottan elzárkózott a gyerekvállalástól, mert egyrészt "örült", hogy a nehezén már túl van, másrészt sok negatív élmény is kötődött hozzá a volt neje részéről (nem véletlenül váltak el).
Az évek alatt kissé puhult a véleménye, de arra nem sok esélyt látok, hogy kezdeményezze a dolgot. Azt tisztáztuk, hogy nekem bár nem sürgős, 7-8 éven belül szeretnék gyereket, mivel nekem még nincs.
Ha teherbe esnék, száz százalékig mellettem állna, sőt már olyan is elhangzott a szájából, hogy "ha terhes lennél, ezt meg azt csinálnám". (Az utcán szült nő szerepelt a hírekben, arról beszélgettünk és mondta, hogy ő ugyan nem engedne egyedül az utcán mászkálni mindenórásan.)
Tudom, hogy a kérdés még nem éles és nem sürgető, de az a része kicsit zavar, hogy ebben a témában nincs benne (természetesen valahol érhető módon) várakozás, rákészülés. Ha kerek perec kijelenteném, ogy nekem most beketyegett az órám és gyereket akarok, valószínű, hogy támogatna, de mégis kényszer-íze lenne a dolognak.
Ha valaki akár férfiként, akár hasonló férfi párjaként volt már ilyen helyzetben, idővel változhat ez, "belelkesedhet", vagy csak az a verzió marad, hogy "tekintettel rám" rábólint?
A kérdésem lényege is ez lenne, mások személyes tapasztalatai érdekelnek a témát illetően.
A lepontozástól függetlenül (mert eddig én írtam az egyetlen, a többivel "ellentétes" személyes tapasztalatot - de azért annyit megjegyeznék ehhez, hogy az valóban tapasztalat volt, amit kértél, és nem bíztatás:)) még egyszer felhívom a figyelmedet: nem mások tapasztalataitól függ, hogy a Te partnered hogyan fog viselkedni, és a mostaniról milyen irányba változtatja a véleményét, hanem egyes egyedül a partnered döntésétől! És pár sorból sajnos nem lehet megállapítani, hogy a partnered milyen típusú, ahhoz túl sok játszma van, azt meg főleg nem, hogy hogyan döntene. :) A helyedben figyelném az álláspontját, és amikor majd úgy érzem, hogy legkésőbb most le kell tisztázni ezt a dolgot, megbeszélném vele, hogy megtudjam a véleményét, ami addig még változhat mindkét irányba.
tegnap 21.08
1. A legfontosabb, hogy tilos "véletlen" teherbe esni - lehet, hogy jól sül el, de ha nem, akkor ott állsz a gyerekkel egyedül és CSAk magadat hibáztathatod, mert nem tartottad be a megállapodást. (Kedves kérdezö, tudom, hogy nem tervezel ilyet, de többbek javaslata miatt tartom fontosnak ezt kihangsúlyozni.)
2. Lehet, hogy tényleg kezd meg változni a véleménye a kérdésröl, esetleg a legközelebbi esetnél (amikor valahogy szóba jön a gyerek) kérdezz vissza viccesen, hogy talán meggondoltad magad? Lehet, hogy a párod is ugyanigy van, mint te, hogy azért nem hozza fel a témát, mert tudja, hogy megállapodtatok ebben, és nem akar TÉGED kellemetlen helyzetbe hozni, ha továbbra sem akarnál közös babát.
DE MINDENKÉPPEN meg kellene beszélnetek, mert van rá esély, hogy csak senki sem tudja elkezdeni a témát, és ha túl sokáig vártok, akkor a végén kifuttok az idöböl.
3.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!