Mit tegyek most? Éljünk külön? Ő sem hajlandó én sem! Mi a megoldás?
Az a helyzet állt elő hogy teherbe estem, nincs házunk sem, így hát egy szülőnél kell meghúzódnunk.
Én innen nem akarok menni hozzájuk, de ő sem hozzánk.
Szerintem egy férfinak könnyebb költözni a nőhöz mint a nőnek.Ráadásul az ő családjuk zajos az én családom nem.
Most nem tudom mi lesz!!
Milyen tanácsot adnátok??
Igen, a semmire próbálnak egy kapcsolatot kilakítani és egy gyerekekt vállalni. De, olvastál olyat a kérdezőtől, hogy a szüleik tiltakoznak, vagy nem akarnak segíteni? Nem.
Szükségük lesz segítségre, mint minden fiatalnak egyébként, de inkább, mint eldobni egy életet. Egyáltalán hogy jössz ahhoz válaszoló, hogy egy számodra teljesen ismeretlen helyzetre ilyen radikális megoldást sugallj?! Abortusz és kész? Neked ennyire egyszerű volna?
Tudod, nekem is ekkora lányom van, és ha ilyen helyzetbe kerülne, minden erőmmel azon lennék, hogy képes legyen anyaként helytállni. Pedig ő is tanul, keresete nincs, mi sem vagyunk gazdagok.
Nem kell aggódnod,nem fogja elvetetni.Ha se háttér se semmi,akkor is megszüli,mert felnőttnek érzi magát hozzá.Ha a nagyszülők nem segítenének,akkor ugyan mehetnének a híd alá,de ezzel kár is lenne törődnie,hisz ő most anya lesz.
Az abortuszt én sem pártolom,ha az indokolatlan és borzasztó dühös tudok lenni az ilyen felelőtlen p.csákra,akiknek csak úgy "becsúszik" a gyerek és ilyenkor egyszerűen nem lehet jól dönteni.Ha elveteti az a baj,ha nem az is baj,mert egy kínlódás lesz az életük.A csonka család pedig borítékolható.
Most sem az a legnagyobb gondja,hogy hogy fog továbbtanulni vagy állást találni gyerek mellett,hogy saját maga el tudja majd tartani,hanem azon vitáznak sok ész kedvessel,hogy hol aludjanak,melyik szülő nyakán.Ez is irritál,mert egyszerűen nem érzi,hogy ennek az egésznek súlya van és nem csak az,hogy ott kell hagyni anyut és aput és át kell költözni anyósékhoz!
Persze, hogy ezzel foglalkozik. Éppen azért, amiért korainak tartod a gyerekvállalást. Értetlen és fogalma sincs még arról, hogy milyen nehéz tud lenni még akkor is, ha látszólag minden megvan egy kisgyerek felneveléséhez. De senki nem tudja, amíg meg nem próbálja.
Benned érthetetlen dühöt érzek. Érthetetlen, értelmetlen, mert nem visz előre, nem segít senkinek. A kérdezőt csak bántod vele, de könnyebb nem lesz neki, magadat szintén, mert őrült feszültséget okoz és még azt a megkönnyebbülést sem hozza, hogy "na, írtam valamit, amit használni tud" - inkább: "jól beolvastam, ezt tegye zsebre". Mérgezed magad és a környezeted.
Á, én máshogy gondolkodom tényleg, de nem dühből. Inkább próbálom megérteni és nem elítélni a másikat, még akkor is, ha szerintem ostoba módon dönt. (Talán, mert én magam is döntöttem sokszor így.)
Sose nézek le azért senkit, mert tapasztalatlan (a kérdező az, de honnan tudod, hogy ostoba?).
Szerintem sokan azért tesznek fel kérdést itt, mert nincs kitől otthon vagy a környezetében... És csak kevesen(...) azért, hogy kioktassák. Sokan itt próbálnak segítséghez jutni -főleg, ha ilyen fiatalok, éretlenek-, mert nem számíthatnak erre máshol. Lehet, "buta" helyzetbe kerültek, és te ezeket mindig elkerülted okosan. Én nem, így könnyebben megértem, és eszem ágában sincs elítélni emiatt. A földön fekvőbe tilos még bele is rúgni.
Való igaz,sokan követnek el hülyeséget,amit később megbánnak és igyekeznek kijavítani.De azokat egy percig nem sajnálom,akik fel sem mérik ésszel,hogy épp hülyeséget csinálnak.A tetteink következményeit mindenkinek magának kell viselnie és nem arra támaszkodni,hogy majd más kihúz a sz.arból.Azoknak én is segítek,akiken látom és tudom róluk,hogy egy rossz döntés miatt,amit már megbántak vagy önhibájukon kívül kerültek bajba.De azokat nem tudom sajnálni,akik végig sem gondolják,hogy mit tesznek és úgy gondolják nekik jár a maximális támogatás és megértés.A szülőknek most minden erejükre szükségük lesz,hogy támogatni tudják a gyereküket,egy olyan gyereket,aki a tapasztalatlanság kifogását használva egyszerűen nem gondolja végig cselekedetének következményeit,csak él a mának és a legnagyobb problémája,hogy a párja nem tudja eldönteni hol lakjanak.Szülőnek lenni nem csak a megcsinálásból és világrahozásból áll,hogy aztán más tartsa el szegény gyereket.
Azzal pedig fórumozóként sem gondolom,hogy hasznosat teszek,ha rábólintok,hogy jól van,csináld csak,nem baj,hogy felelőtlenül szülsz.Inkább utáljanak azért,mert kimondom a véleményem,mint hogy azért kedveljenek,mert támogatom az esztelenséget.
Haragszol valakire -és feleslegesen bántod-, noha nem is ismered, fogalmad sincs arról, hogy jutott ide, milyen nevelést kapott, hogy nőtt fel, törődtek-e vele vagy csak hányódott stb.
Elítélsz valakit -és megállapításokat teszel róla-, akit soha nem láttál, csak annyit tudsz róla, amit ide írt! Ez nem ostobaság? Mert ezt is lehetne minősíteni, de inkább lezárom a vitánkat, mert ahogy látom, fütyülsz arra, amit érvként eddig írtam, csak hajtogatod a magadét.
Az őszinte vélemény NEM AZONOS a másik földbe döngölésével. Ha valakinek a viselkedése, döntése nem tetszik,azt meg lehet/kell mondani. A művészete abban áll, hogy ezt úgy is lehet, hogy hasznát látja az érintett. Te most csak jól odamondogattál. Lehet, neked ez öröm, de az értéke kétes...
"Oda menjetek, ahol több a hely, ahol később a babával is kénelmesebben elfértek.
További szempont lehet még a döntésben:
-hol fogadnak szívesebben bennetek,
-hol tudnak jobban besegíteni a baba körüli teendőkbe,
-emellett az sem mellékes, kinek a szülei a kevésbé rátelepedősek, azaz kié engedi szabadabban, önállóbban élni a fiatal párt."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!