Milyen volt az első szentestéd a szüleidtől külön? Nem volt szomorú?

Nyugodj meg, nem vagy önző egyáltalán.

Édesanyádnak csupán furcsa az, hogy ténylegesen felnőtt a pici lánya, az, hogy most el kell engednie.

Szokatlan lesz, de amikor készülődni kezdesz, feldíszítitek a fát, főzöl, aztán látod az eredményt, érzed azt a melegséget, meghittséget, a karácsonyi hangulatot, tudni fogod, hogy minden a helyére került.

Nekem tavaly volt, tavaly költöztem össze a párommal.

Bár mindkettőnk szülei megértették/megértik, nekem furcsa volt, és hiányérzetem is volt, mert az volt az első szüleim nélküli Szenteste.

21/N

Én 18 évesen elköltöztem otthonról, mert anyuval rossz volt a viszonyunk. Utána 3 évig nem is beszéltünk.

Ez 11 évvel ezelőtt volt. Azóta férjhez mentem és van 2 lányunk. Nem hinném hogy ez az önállósodás utolsó lépcsője, kinál hogy alakul inkább.

Nálunk pl. anyukám jön hozzánk 24.-én. (Tavaly vidékre költöztünk 25 km-re, de tavaly is, most is jön attól.)

Felkel és jön ki hozzánk, aztán ebéd..stb és olyan 3 fele hazavisszük mi meg megyünk anyósomék és ameddig a gyerekek bírják maradunk. A másik 2 napon rokonlátogatás...

29/N

Igazából mi már külön lakunk 3 éve de el nem tudnám képzelni a szentestét nélkülük. Idén már baba is van, de továbbra is megyünk 24-én hozzájuk és ött töltjük majdnem az egész napot, majd csak este jövünk haza amikor babócánk már bealszik.

Mindazonáltal ti tudjátok hogy akartok ünnepelni, ha egyszer ti így döntöttetek, akkor szembe kell nézni vele mindenkinek, majd megemésztik. Talán csak most lesz nehéz hiszen újdonság de jövőre már nem lesz belőle gond. Minden család más, én a többgenerációs szenteste mellett vagyok de természetesen sokan inkább kiscsaládonként ünepelnek és 25-én vannak a nagyszülőknél, azt is el kell fogadniuk ha valaki ilyen meglátod 25-én ha mentek majd nagyon fognak örülni és nyoma sem lesz a haragnak!