Hogyan tudnék független lenni a szüleimtől és a páromtól?
Közös háztartásban élünk a szüleimmel!
Mióta kapcsolatban élek, 1,5éve úgy érzem haszontalan vagyok!
Se a párom, sem a szüleim nem vesznek komolyan, úgy értem, nem nagyon számít a véleményem, valahogy úgy tudnám leírni nem sokat vizet zavarok!
22éves vagyok, leérettségiztem, mióta lehet 14 éves korom óta eddig minden nyarat végigdolgoztam, és a suli után azóta is folyamatosan dolgozom, de sajnos a munkahelyem szezonális, igy most jelenleg munkanélküli által finanszirozott tanfolyamra járok, de várnak vissza dolgozni nyárra!
Az is a baj, hogy anyukámal és a párommal közös a munkahelyünk!
Van egy tesóm, neki már családja van, most 4hónapo a kislánya, Ö külön él tölünk, de Ö a szent a jókislány a mintagyerek, mert meg elég nagy túlzással ugyan , de meg tud állni a saját lábán!
Anyu segiti Öket mndenben, az unokát , mindenki imádja!
Mivel nekem most nincs munkám, a párommal kettem az Ö fizetéséböl élünk!
Ez engem nagyon zavar, hiszen rá vagyok utalva, igaz a munkanélkülimet odaadom neki, de a szügséges dolgokat mégis csak Ö veszi meg nekem!
Néha kérek anyutól pénzt, de ezt mindig visszaadom neki, de akkor is nagyon rossz érzés, hogy nem tudok független lenni, és nem csak anyagilag!
Mindenben rájuk vagyok utalva!
PL. ez a tanfolyam is!
Nehéz a bejárás másik váosba és folyton alkalmazkodnom kell, valakinek a családból mindig hoznia vinnie kell, hogy, el tudjak járni!
A közös háztartásaba nem nagyon tudun pénzt adni, és tudom, érzem, hogy anyut ez zavarja!
Most is van adóságom anyunak, és nagyon rossz, hogy nem tudom neki visszaadni...
karácsonyra anyutó kértem pénzt, hogy a páromnak tudjak ajándékot venni!
Én szerettem volna már régóta egy laptopot, néztem is egy használtat, de a párom azt mondta, inkább vegyünk újat!
Mivel van ilyen áuvásárlási kártyánk, gondoltuk arra veszük meg, és apránként fizetjük vissza a hitelt, mivel egyben nem tudnánk kifizetni!
Ebböl volt nagy veszkedés, ugyanis most le van árazva az a laptop és Én szerettem volna most megvenni!
A kártya szintén anyukámé, de szivesen odadta nekünk!
Ma apu és a párom elmentek , hogy akkor megveszik, de mivel nekem meglepetést akartak szerezni karácsonyra, kitalálták, hogy azt hazudják nekem , hogy nem tudták megvenni, mert letiltották a kártyát, vagyis, hogy azt tudtam, hgy van rajt törlesztö , és akkor ezt hazudták nekem!
Én persze rögötn el kezedem szikozni, hogy ilyen nincs, (megjegyzem tudom, hogy müködik egy kártya)és ebböl lett nagy veszkedés!
Hazaérve kérdeztem anyut, hogy hogyan lehet ez, nagyon ideges lettem, és akkor mondta párom, hogy ne izguljak megvették a laptopot....
Anyu megharagudott rám, most mindenki szemébe Én vagyok a hibás, mert nekem drága laptop kell karácsonyra, meg hogy teljesen felesleges stb..
Én mondtam a páromnak, hogy nem kell a laptop, vigye vissza, mert látom mekkora baj lett belöle , és, megkérdeztem töle, hogy miért kellett idegesiteni, hogy zárolták a kártyát!
Az tünt fel, hogy mindenki mást mondott a kártyáról...
Lelkiismeretfurdalásom van, hogy kikönyörögtem azt a laptopot!!!
Meglettem volna nélküle is, de nagyon zavart, hogy hazudtak nekem, pedig tudom, hogy meg akartak lepni vele szenteste!
De tudják rólam, hogy utálom a mglepetéseket!!!!
Mióta nem dolgozom, nagyon magam alatt vagyok, sehol nem találtam magamnak munkát, elegem van ebböl a pénztelenségböl, hogy még ez a karácsony sem lehet olyan amilyennek elképzeltük!
nem találom magamat, csak azt tudom, hogy Én nem ilyen voltam, egy életvidám lány voltam, mindig pesszimistán álltam mindenhez, most meg nincs értelme az életemnek!
A párom pedig még jobban ezt súlykolja belém!Én semmihez nem értek, nem tudok fözni-sütni, takaritani, lust vagyok, nem csinálok semmit stb...pedig Én annyira szivesen megcsinálnék mindent, de semmi komolyat nem biznak rám!
Mindenben rájuk vagyok utalva!
Már egy teát sem tudok megcsinálni, mert inkább a párom megcsinálja helyettem!
A mosógépet nem tudom elinditani, mert nem tudom hogyan kell, és azt Ö csinálja!
ÉN NEM VOLTAM ILYEN? NEM VAGYOK ELKÉNYEZTETVE!!!
Tudom mások örülnének, ha ilyen párjuk lenne, de Én most azt érzem nem tudok vele élni, ha ez igy marad én elvesztem teljeen önmagamat!!!
Meglátod, ha a szakma meglesz, akkor munkát is kapsz. Mindjárt más lesz minden, még a nap is másként süt.
Ne keseredj el, addig tarts ki.
A függetlenség sajnos az anyagi függetlenséggel kezdődik.
Háhá:D kedves kérdező én is 22 vagyok és velem is majdnem pontról pontra uez a helyzet. Érettségim van csak, tanodába járok, párom kereső csak, és a párom családjával élek. Sztem élvezd ki a laptopot, mert, ha megvették biztos örömmel tették. Tanuld meg a szakmád és utána máris dolgozhatsz. Én is ezen vagyok:) (meg azon, hogy januártól németül tanuljak)
A házimunkánál meg ne mondd, h mit fogsz csinálni, hanem tedd meg és kész, ha már ez megvan, akkor függetlenebbnek érezheted magad, mert te is teszel valamit a családod támogatásáért és a depressziód is szép lassan feloldódik.:) Gondolj arra, h jövőre már dolgozhatsz újra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!