Hogy gondolkozhat igy egy ferfi?

Férjemmel nemrég pont erről beszélgettünk. Abban megegyezett az elgondolásunk (nem magunkra értve, elvi szinten), hogy a gyerek megtartása amiatt nagy százalékban a nő döntése, mert a születésig az ő teste is a tét. A jog pedig az apának biztosít lehetőséget arra, hogy vállalja-e az apaságot, vagy sem - ezt a részét viszont inkább a férfi dönti el.

Ha a kihordás a férfit érintené biológiailag, akkor pedig fordítva lenne.

Nem tudom más hogy van vele, de ha az én gyerekem apja úgy dönt hogy lelép, mehet a fenébe.

De akkor ne keressen x év múlva, hogy ő kíváncsi a gyerekére!

És az a nő, aki az apjára hagyja a gyermeket és lelép egy másik pasival? Az mennyivel jobb? (Most pl. a Bk Gézájának az esete jutott az eszembe, nemrég volt a tv-ben)

Persze igazad van.

Egy férfi ha bedugja a micsodáját egy nöbe akkor már vállalja azt hogy abbol gyerek is lehet. (még óvszerrel is).

De ha egy nö ott áll hogy azért tartja meg mert a pasija ott van vele, ne legyen biztos benne hogy x év múlva is ott lesz.

Ismerek olyan férfit aki világ legjobb apájának hittem majd mikor az asszony otthagyta akkor a gyereket is szép lassan hanyagolta, új életet kezdett, és 18 éves gyereke már évek óta nem látta.

pénz megy minden hónapban és ennyi.

elsősorban tényleg a nő dolga eldönteni, kihordja-e, mert az ő teste, neki kell végigcsinálnia, és megszülni, nem a férfinak. ezzel egyet is értek, senkire nem lehet ráerőltetni egy ilyen dolgot.

ha a férfi lelép, az kevés kivételtől eltekintve egyszerű taplóság. ilyen kivétel lehet, ha a nő nem akar vele együtt élni, ő pedig nem akar hétvégi apuka lenni.

Ahol úgy döntenek, hogy abortusz, akkor a férfinek is legyen kutya kötelessége elmenni a családsegítőbe, végighallgatni a védőnőt, őt is tájékoztassák a szövődményekről, a műtét menetéről stb. Hiába a nő teste, a gyereket ketten hozták össze, és nem egyedül a nő.

Még egyetlen olyan kérdést sem olvastam, ahol férfi kért volna tanácsot, hogy megtartsák-e a babát, neki egyszerű mondani, hogy vetesd el, de minden testi, lelki következmény a nőé.

Én azt gondolom, hogy elsősorban a nő dolga eldönteni, hogy megtartja-e a babát vagy sem. Habár szerencsére nálunk nem volt kérdés, hogy megtartjuk-e a babaát, de ha én mégis el akartam volna vetetni, senkinek nem engedtem volna beleszólni.

BK Németh Kristóf. Az ilyen az én szememben nem anya. Ha gond van a házasságommal és kilépek belőle, akkor a gyerekeim lesznek az elsők akiket becsomagolok és viszek magammal. Ebben senki nem gátolhat meg.

Ideális esetben a kettejük döntése, valójában viszont a nőé, hiszen az ő teste. Egy viszont biztos: attól a pillanattól kezdve, hogy a férfi belement a szexbe a nővel, vállalta annak következményeit, hogy a nő teherbe eshet, minden körülménytől függetlenül(gumi, fogamzásgátló, a nő szava). Ha a gyerek megfogant, akkor onnantól a férfi osztozik a felelősségen. Ha szándékosan megszegsz egy törvényt, akkor megbüntetnek. Ha véletlenül szeged meg, akkor is megbüntetnek, mert a törvény nem ismerete nem mentesít a megszegése miatti büntetés alól. És szögezzünk le valamit: Az a férfi, aki lelép, még úgy is baromi könnyen megússza, ha gyerektartást kell fizetnie, mert mindenki pontosan tudja, hogy az az összeg éppen az éhenhalás felére elég. Cserébe a nőnek kell a gyereknevelés összes terhét viselnie, miközben a férfi vígan éli világát.

Mint édesapa, nem nagyon tudom elképzelni azt, hogy valaki a saját vérét elhagyja, maximum a legalják legaljáról. Lefogadom azt is, hogy akik elhagyják a gyereküket, azok a későbbi kapcsolataikban elhallgatják, hogy már van gyerekük.

A mai törvények semmit sem érnek, nem támogatják az anyát eléggé, elősegítik azt, hogy az apa gondolkodás nélkül lelépjen, hiszen a maximum következmény egy minimális összegű gyerektartás. Az anya meg mehet a gyerekkel az utcára, meg anyaotthonba. Viszont ha a gyerektartás mértéke kapásból a fizetés 50%-a lenne, akkor az a FÉRFIember rögtön meggondolná, hová dugja a lompost, vagy hogy megéri -e elhagyni a gumit, csak mert a nő azt mondta, hogy gyógyszert szed.