Istenem mi van velem? Hülye vagyok?

elég nehéz így leírni..de megpróbálom.

14 évesen megismertem egy fiút..először csak tetszett, de nyilvánvaló hogy később már szerelemmé vált.Először csak ugy elvoltunk, aztán haverok lettünk..olyan jó volt minden..sok fiú tetszett előtte is, utána már nem annyira..de azért tetszettek utána is, de olyat azóta sem éreztem mint vele..jó volt minden, csak hát eltávolodtunk egymástól.ő elment a suliból(egy suliba jártunk) és ezután már nem találkoztunk ha mégis akkor az nagyon jó volt.most ott tartunk hogy nem láttam kb 1,5 éve.

De azthiszem nem tudom elfelejteni.nem gondolok rá folyton, de mégis..ma pl láttam fb-n hogy egyedülálló(mert mindig kapcsolatban van)és annyira megörültem neki. írtam neki, visszaírt és nem sokat de legalább beszéltünk..nagyon jókedvem van most ezért, átlagos dolgokról dumáltunk de istenem..ugy ver a szivem..

nem tudom miért történik ez velem..sokszor olyan, mintha elfelejtettem volna, nem is gondolok rá, de most..de persze tudom hogy lehet hogy többé nem látom..nem jelentek neki semmit..ha látom is valamikor, akkor egy röpke pillanat, vagy beszélgetés és megint 1 év vagy több hogy ujra lássam..erre sem látok sok esélyt. Boldog vagyok, tudom hogy talán többet nem találkozom vele, de legalább beszéltünk. És semmi esélyem nála ez biztos..

Hogy lehet hogy ennyi idő után is szeretem??