Ha égne a lakásod/házad és lenne 60 mp-ed, mit vinnél magaddal?

én leszek talán az egyetlen, aki ezt írja: semmit. bennégnék. akármilyen fájdalmas.

egy idő után elkábulnék a szénmonoxidtól, és talán nem fájna annyira.

de annyira függök az emlékeimtől, a lakásomtól, amiért a nagyszüleim egy életen át dolgoztak, a bútoraim, amit örököltem, a laptopom, a konyhám.

ha csak magamat és pár dolgot mentenék, azokból nem tudom újjáépteni az életemet. az emlékeim nélkül nem lenne értelme. depressziósan meg nem szeretnék élni...

megpróbálnám valahogy leküzdeni az életösztönömet, és elégnék a cuccaimmal együtt.

ti még bele sem gondoltatok, hogy milyen hajléktalanként élni? amikor elő akarod venni a nagyszüleidről a régi képeket és nem tudod, mert nincs többé? amikor el szeretnéd olvasni újra az első szerelmes levelet amit kaptál, de nem tudod mert csak hamu maradt belőle?

hát kösz nem!

Azért az elgondolkodtató, milyen sokan tartanak pótolhatatlan értékeket egy szál laptopon.

Tudom, hogy nem a kérdésre válaszolok - de már az első oldalon megtettem -, de szomorú, hogy ma, amikor a technika lehetővé teszi, hogy ezeket az értékeket valóban biztonságban tudjuk, sokan mégsem élnek a lehetőséggel.

A beszkennelt családi fényképeket, félig kész szakdolgozatot és rokonait okosabb lenne 2-3 helyen tárolni, amelyek lehetőleg fizikailag is elkülönülnek.

Pl. amelyik kép nem titkos, azt fel lehet tölteni Picasara, valamint lementeni egy külső vinyóra és odaadni a testvérnek, hogy nála is meglegyen. Kicsi az esély rá, hogy ugyanabban a pillanatban ég le az én házam, az ő háza és még a Google szervere is.

Másik elgondolkodtató dolog, hogy milyen sokan ragaszkodnak a tárgyi emlékekhez. Azt hiszem, itt én vagyok az ufó, számomra egy kép semmit nem jelent. Az emlékeim a fejemben tárolom, néha elmondom magamnak, mint egy mantrát, vagy inkább mint egy szájhagyomány útján terjedő mondát. Helikopter lennék, hogy egyetlen kép, szerelmes levél (kívülről fújom, amelyik sokat jelent számomra) vagy hajtincs sem jelent számomra olyan nagy értéket? Pláne nem égnék benn a tűzben értük...

égett már a fejünk felett a lakás,komplett tető leégett

kisöcsémet vittük elsőként,át a szomszédhoz,utána miközben felváltva hordtuk a vizet a kazánházon keresztül a tetőre,az iratokat szedtem össze (egy helyen vannak),illetve áramtalanitottam,tudván hogy le fog szakadni a plafon ha kiérnek a tűzoltók...(családi ház)

most panel,3.emelet,miskolc,sokan emlékezhetnek a tavalyi paneltűzre,mellettünk volt 3mal...azóta egy helyen van minden ami fontos (iratok,gyógyszer,pár fénykép),azt a szatyrocskát fognám fel,a kistáskámat (ebben bankkrátya,pénz,minden),és a két tengerimalackát...