Másnak is ilyen zűrös előélete volt?
Az egész ott kezdődött, hogy megszülettem. Ez eddig magában nem probléma, sőt. 5 éves koromtól kezdve késztetést éreztem arra, hogy fájdalmat okozzak magamnak. A szüleimnek sikerült megállítaniuk, elvittek pszichológushoz. Aztán 12 éves korom körül, mikor életem első szerelme elutasított előtört bennem az öngyilkos hajlam, 3 napig a pszichiátrián feküdtem. Sikerült leküzdenem ezt az elmeháborodottsági állapotot, éltem tovább az életem. 16 évesen átmentek rajtam vagy 10-en, rossz társaságba keveredtem, ahol mindenki piás, drogos volt, de beleszerettem A srácba. Féltem attól, hogy nem fogad el, ha nem-et mondok. Azonban sikerült nagy nehézségek árán elhagynom akkori barátaimat, és újakra lelni. Ezen a ponton életem megint egyenesbe került, de nem tartott sokáig. Testvérem haverja megpróbált megerőszakolni. Szerencsém volt, nem történt meg, a srácot többet nem láttam. Ebben az évben egyik évfolyamtársam molesztál, ami szintén mély nyomot fog bennem hagyni.
Másnak is ilyen előélete volt, vagy csak rám pikkel az Isten?
Azt nem tudom tudjátok-e, hogy ittas lánnyal szexelni hivatalosan nemi erőszaknak számít?
Nyílván azért írta le, mert megviselte a dolog és a mai napig nem tudja feldolgozni.
Sok hitvány pasi van, de meg kell nézni mennyire gyökerek. Sok annyira ostoba, hogy olyanokért néz le egy másik embert aminek ő a sokszorosát csinálja.
Hiába mondom, h ne foglalkozz vele, mert ez nem így működik.
emberek, már bocs, de mi ez a hülyeség, hogy ittas nővel szexuális kapcsolatot létesíteni, nemi erőszak? akkor ne igyon könyörgöm, vagy tartson mértéket, ne menjen olyan társaságba.....ha keresed a bajt megtalál...
Aztán meg sírnak az emberek hogy ők csak áldozatok. Tessék normálisan élni és kerülni a zűrös szitukat, és minden oké lesz. Ha pl a blahán hajnal 3kor mattrészegen egy miniszoknyában fetrengek, majd én se lepődök meg ha megerőszakolnak....de ha vigyázok magamra, normálisan öltözködöm, taxival közlekedem, nem iszom le magam az öntudatlanságig akkor nem lesz baj.
Nem csak neked van xar életed, szinte mindenki tudna mesélni. Nekem roma apám van, és magyar anyám volt. Apám folyton ütötte anyámat, aki nem tudott, vagy nem akart, vagy nem mert tőle megszabadulni. 11 éves voltam, mikor a szemem láttára szinte meg is ölte. Összeszúrkálta. Csak felfüggesztett börtönbüntetést kapott, a jó ég tudja, hogy miért. Anyámat többet nem láttam, nem mert tovább maradni, minket nem tudott elvinni, apám örködött felettünk. 13 évesen eladott. Szó szerint. Néhány száz ezer Ft-ot adott értem egy férfi, a fiának vett meg. Igy szerintük a felesége lettem. Úgy is kellett viselkednem. Már első éjjel lefogtak a fiú számára. És azután is minden éjjel, mig meg nem értettem, hogy "egyszerübben is el lehet intézni a dolgot". Akkor úgy tettem, mintha megszerettem volna. Egy idő után megbizott bennem annyira, hogy egyedül is elmehettem. Persze akkor már volt gyermekem, akit akkor otthonfogott. Igy nem szöktem meg. Aztán egyszer valahogy mégis sikerült elaltatni annyira a gyanakvását, hogy elvihettem a gyemekem magam és egyedül az ovodába. Akkor itt volt a régenvárt alkalom, és megszöktem. Nem volt semmi pénzem, nem volt ruhám, nem tudtam hol aludni. Nem volt könnyü, de összeszedtem magam, és itt vagyok.
Szóval nem csak neked rossz. Másnak sem könnyü.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!