Vallási eltérés a családban. Hogy kell kezelni?

A hiba nem a te készülékedben van. Ne foglalkozz velük. Ebben az országban vallásszabadság van, ami azt jelenti, hogy szabadon gyakorolhatod a vallást, ha akarod, viszont nem kényszer. Ez alkotmányos jog, a családod sem írhatja felül.

Megjegyzem egy lelkésztől az ember kicsit több empátiát és elfogadást várna.

Szép, amikor egy kretén keresztény néz le másokat azért, mert nem hisznek azokban a mesékben, amik nekik mindennél fontosabbak...

De hogy a kérdésedre válaszoljak:

Egyrészt érvelhetnél azzal, hogy teljesen mindegy, hogy vallásos vagy-e, isten már úgy is eldöntötte, hogy hova fogsz kerülni halálod után (predesztináció tana, ami a reformátusok hitének részét képezi).

Másrészt pedig érvelj azzal, hogy nem tehetsz arról, hogy isten nem adta meg neked azt az értelmet, ami ahhoz szükséges, hogy fel tudd ismerni, hogy létezik, illetve azt, hogy melyik az a vallás a sok száz közül, amelyen keresztül valóban hozzá vezet az út, ellentétben a többi tévelygő vallással. :)

Hát, hogy kicsit a bátyádat is védjem. Csak egy okból győzköd téged. Nem a saját vallásának létszámát akarja gyarapítani, mert Isten nélküled is Isten és a hit nélküled is hit. Érted mondja a dolgokat. Mert szeret téged. És azt akarja, hogy üdvözülj. Nem akarja elveszíteni a testvérét. Nem a földi létben, hanem az elkövetkezőben.

Indulj ki magadból. Ha mondjuk lenne egy kistesód, aki drogozna. Nem tennél meg mindent, hogy leszoktasd róla? Nem győzködnéd, hogy mennyire káros? Nem akarnád megmenteni az életét? És ő is ugyanazt mondaná, ami te. Ő már nem gyerek, elmúlt 18. El tudja dönteni mi a jó neki és mi a fontos az életében. Te pedig látod, hogy a vesztébe rohan.

Nos ezen megy keresztül a bátyád. Próbáld megérteni.

Hogy kezelni hogy lehet? Úgy, hogy végighallgatod. Értően, kedvesen. Kérdezz vissza, csinálj aktív beszélgetést belőle.

Ami egy gusztustalan módszer, de hatásos, az az ha olyan kérdéseket teszel fel, amikre biztos hogy nem tudja a választ. Paradoxonokat. Ha sok ilyen kérdéssel bombázod, egy idő után belefárad és békénhagy. És csak imádkozni fog érted.

Egy két példa:

Ha Isten olyan jó, miért teremtette a Sátánt?!

Ha Isten szereti az embert miért hagyja szenvedni?!

Ha szabad akaratunk van, miért nem dönthetünk úgy hogy nem őt választjuk, felelősségre vonás nélkül?

Isten azt parancsolta "ne ölj", de a Biblia tele van azzal, hogy népeket mészároltatott le.

Stb.

Most magam ellen beszéltem, mert keresztény vagyok. De én magam sem szeretem az erőszakos keresztényeket és ezekre a kérdésekre tényleg nincs válasz. Sajnos. Ezért van hitünk, mert a paradoxonok ellenére is hisszük, hogy Jézus él és megváltott minket a halálból.

"Hát, hogy kicsit a bátyádat is védjem. Csak egy okból győzköd téged. Nem a saját vallásának létszámát akarja gyarapítani, mert Isten nélküled is Isten és a hit nélküled is hit. Érted mondja a dolgokat. Mert szeret téged. És azt akarja, hogy üdvözülj. Nem akarja elveszíteni a testvérét. Nem a földi létben, hanem az elkövetkezőben."

Hogy lásd, hogy nem erről van szó, idézem a predesztináció elvének leírását. (Ha nem tetszik ez az idézet, olvashatsz a predesztinációról máshol is.)

"Predesztináció: ([lat.]=eleve elrendelés.) Keresztény vallási tanítás, amely szerint Isten öröktől fogva megváltoztathatatlanul eldöntötte, hogy kik fognak üdvözülni. Az első vélemény szerint az embereknek azért vannak érdemeik, mert Isten kiválasztotta őket, a második vélemény szerint azért választotta ki Isten az embert, mert látta, hogy az általa nyújtott kegyelem segítségével kiérdemli az örökös üdvösséget. E két katolikus álláspont akaratszabadságnak is biztosít helyet, és azt tanítja, hogy Isten a pokolra eleve nem rendel senkit. Kálvin a legszigorúbb ~ álláspontjára helyezkedett, és azt tanította, hogy az embert Isten vagy a pokolra vagy a mennyországra rendeli. Azaz Kálvin szerint Isten sem a jócselekedetek (ahogy a katolikusok vélik), sem a hit által (ahogy a lutheránusok vélik) nem befolyásolható döntéseiben. Hiszen az abszolút szuverén Isten mindenható, tökéletes és korlátozás nélküli. Így bármit is cselekszik, azt jótetszése szerint teszi, vagyis az embernek nincs joga kutatni, el kell fogadnia a döntést még akkor is, ha értelme nem is tudja átlátni."

[link]

Nos 10:32-es,

Én nem hiszek a predesztinációban. Szerintem semmilyen bibliai alapja nincsen. Szerintem aki épeszű keresztény az nem hihet eleve elrendelésben, amikor az egész Új szövetség arról szól, hogy hogyan kell élni. És hogy csakis hit által üdvözülhetünk.

Én maximum annyiban tartom lehetségesnek a predesztinációt, amennyiben Isten mindenható, mindenttudó, mindentlátó, téren és időn kívüli személy. Azaz természetesen Isten pontosan tudta már a teremtés pillanatában, hogy kik fognak üdvözülni és kik nem. Van is egy ilyen ige, hogy még nem lett teljessé a mártírok száma. Tehát Isten tudja hány mártír lesz, de ettől még nekünk meg kell tennünk mindent, ami az üdvösséghez kell. És akik hívők, azoknak elhívásuk van a térítésre, mert ezzel lesz teljessé a "jövő". Ha mindenki elvégzi a maga feladatát. De sokszor nem ugyanaz a vető és az arató.

A kedves kérdező bátyja lehet most csak annyit ér el az öccsénél, hogy felpiszkálja az idegeit... és ezáltal mégis nyitottabbá teszi a hitre, ha másért nem is, akkor a kétkedésért. De talán ez az első lépcsőfok és enélkül nem lelhetné meg az Igazságot.

Az, hogy Isten tudja mi a végzetünk, nem jelenti azt, hogy abbahagyhatjuk az életet. :) Nekünk kell végigélni.

"Én nem hiszek a predesztinációban."

Látom, nem érted. A kérdező bátyja református lelkész, azaz Kálvin tanainak követője, aki ennélfogva nem hihet abban, hogy a húgát megmentheti bármitől is.

Az, hogy valaki református lelkész még nem jelenti, hogy egy tant teljes egészében, fenntartás nélkül elfogad. Ha ez így lenne nem lennének pedofil papok, meg újító lelkészek sem...

A hit nem befolyásolható tanokkal. A hit Istenből fakad és élő dolog, nem pedig valami szabályokhoz igazodó eszme.

És a reformátusok tudják a leginkább mihez vezetnek a dogmák... nem véletlenül lázadt fel Luther.

És ugyan mi másért győzködné a testvérét, ha nem az üdvösség miatt?!