Szerintetek nem nagyon elavult felfogás az, hogy házasság nélkül nem illik összeköltözni?

Szerintem meg igaz az a mondás,hogy lakva ismered meg a másikat.

Nem a középkorban élünk, ahol megköveznek az ilyen dolgokért.

Ha anyukád nem érti meg, akkor csak költözz és kész.

Szerintem maximálisan igazad van. A férjemmel a házasságunk előtt mi is kb. egy évig együtt éltünk, láttuk, hogy nincs gond, megférünk egymással és csak utána mondtuk ki az igent. Persze az, hogy a házasság előtt összeköltöztök nem jelent semmiféle biztosítékot arra, hogy később nem megy tönkre a házasságotok.

Anyukádat aligha tudod meggyőzni, az ő értékrendszere teljesen más. Egyszerűbb, ha költözöl.

Szerintem anyukád csak attól fél, nehogy kihasználjon a pasi. Te odaköltöznél és úgy is ragadnátok, lehet soha se venne el. Ettől tart anyud.

Én is azt ajánlom, hogy fél évig együttélhettek, hogy mégis felmérd milyen ha együttéltek. 4 év alatt megismerted, hogy amúgy milyen ember, de mégis más együttélve. Aztán jöhet a többi. Úgy is kiderül, hogy mit akar.

Nincs pénzetek (30-50 ezer Ft)egy polgári esküvőre??

Hát szüleim se életek a házasság előtt együtt mégis a 30. házassági évfordulójukat ünnepelték idén. De szerintem a mai 40-50-60-as korosztály idejében nem nagyon volt divat az együttélés. A vállások száma valahogy mégis kevesebb mint a mi korosztályunk között. Ezek a tények, amik elgondolkodtatóak.

Jómagam is úgy gondolom, hogy házasság előtt mivel a mai világ már megengedi (sőt el is várja), ki kell próbálni az együttélést. Nem szégyen a dolog, sőt.

Bár azt hagy jegyezzem meg, hogy én úgy gondolom, hogy az ember életében vannak olyan helyzetek, amik következtében minden más lesz. Valahogy számomra a házasság mér nem ilyen, mert tényleg csak egy papírral több a lagzit követő nap. Szüleink idejében ez azért nem így volt. a papírral tényleg mindkét fél élete gyökeres változást vett.

Hangsúlyozom mégegyszer én is a házasság előtti együttélés pártján állok.