Miért piszkálnak a rokonok a házassággal?

Ilyesmivel kapcsolatban olvastam egy frappáns történetet (választ).

Nem mondom, hogy ezt kell csinálni, mert azért durva, de elmesélem:

Valakitől, egy fiataltól, aki még szingli volt, és akivel együtt voltak a "beszédes" nagyik esküvőkön, nem átallották minden alkalommal megjegyezni:

Te következel!

Történt aztán, hogy a "társaság! temetésen jött össze, mire ifjúnk megjegyezte: Ti következtek.. Többet nem tettel megjegyzést.

14-es vagyok. Rendben, tegyük fel, hogy nektek van igazatok, és az ilyen családért nem kár.

Csak akkor miért olvasom a facebookon, egyéb platformokon egyre többször azt az idézetet (biztos nektek is szembejött már), hogy a családjaink azért hulltak szét, mert meghaltak azok, akik összetartották.

S szerintetek ők hogy tartották össze?

Hát biztos nem úgy, hogy beszóltak minden sz@rért meg önérzeteskedtek.

Meg ha már nektek ez megéri a család elvesztését, kérdezzétek meg azokat, akik még ma is összetartják a családokat, hogy ez-e a helyes megoldás.

Ne a gyakori mondja meg, a gyakorin nem érték a család.

Vegyétek elő a humorérzéketeket. Mindent el lehet egy poénnal ütni, akár 50 évig is, ugyanazzal a poénnal. Nem kell megsértődni. Ilyen lóf@sz f@szságokon felül kell kerekedni. S attól még mindenki úgy csinálja, ahogy akarja.

24, a családokat sokáig az tartotta össze, hogy egy kupacban éltek. A szoptatós fiatalasszony - akinek amúgy kuss volt a neve, még a férjet is az apja választotta -, otthon maradt szoptatni, ellátta a lábasjószágot, gondoskodott az öreg dédimamáról, megfőzött és kimosott a családra. Kenyeret sütött és takarított. A férfiak pedig elvettétek és learatták a búzát, amiből neki is jutott kenyérre.

Próbált volna elválni.

Abban a pillanatban földönfutóvá válik, és még a faluból is kiseprűzik.

A humor sok mindenre megoldás, ebben igazad van.

De azt is gondolom, hogy a gyerekek nagyon sokáig lojálisak a szüleikkel. Amikor a kapcsolat megszakítása mellett döntenek, akkor azt sok-sok évnyi bántás előzi meg. És a döntést nagyon nehezen hozzák meg.

Nem csak úgy felálltál és elsétáltál tőlük. Nagyon sokáig maradtál. Megvártad, hogy jobban bánjanak veled. Időt adtál nekik, hogy rendbe hozzák a viselkedésüket hozzád, és szeretted őket, ameddig csak lehetett.

Amikor már nem tudtad letagadni, mennyire nyomorultul érezted magad, amikor el kellett fogadnod, hogy nem szándékoznak erőfeszítéseket tenni érted, csak akkor döntöttél úgy, hogy elmész.

De ha kisemmiznek, vernek (felnőttként se ritka), rendszeresen üvöltöznek veled, akkor megértem.

De nem ilyen semmiségért. Ezt nem. Főleg azért, mert az idősebbeknek szavajárása, és nem te fogod már átnevelni őket. Egyikünk sem fogja. Több toleranciát.