Szerintetek is nagyon szemet vagyok?
A helyzet a kovetkezo. Van egy batyam, neki egy felesege, s egy kozos gyerekuk. Nagyon jo a kapcsolatom mindegyikojukkel.
Am augusztusban megharagudtak ram, ket okbol kifolyolag. Az egyik az, hogy elmentem a paromhoz(23 hetes allapotosan, utaztam ejjel, 500 km-t, vonaton... 2 het mulva hazajottem, es bekerultem a korhazba, mert majdnem elveteltem - kifarasztott az ut...). A paromat nem szeretik, mert szemet velem(ebben igazuk van, nem is szeretnek belemenni ebbe... a lenyeg, hogy valahol igazuk van...), s idiotanak neztek, amiert elmentem hozza...
A masik dolog, amiert neheztellnek ram az az, hogy beszoltam egy kicsit sogornomnek(nem akartam megserteni, vagy ilyesmi). Az a lenyege, hogy mikor a paromnal voltam, itthon meghalt az egyik fekete cicam, akit sogornom ki nem allhatott(pedig nagyon aranyos cicuska volt, sirattam is eleget...); mertem neki azt mondani(reszben poenbol is, masreszt pedig kicsit szemrehanyoan...), hogy "biztos azert halt meg, mert megatkoztad(ez a poen resze), s orulhetsz, hogy meghalt, ugyis ki nem allhattad..."
Ezert a beszolasomert, meg mert elmentem annyira megharagudtak, hogy augusztus 8.-a ota nem jottek hozzam...
3 hete meglatogattam oket, hogy lassam mi van veluk megis, akkor mondta sogornom, hogy mi is a baja... ugy tunt, hogy kibekultunk(bar nem voltunk osszeveszve...) - am eleg kozombos volt... - addig mindig atolelt, megpuszilt, beszelt a Babaval, simogatta a pocimat, stb... de akkor semmi...
No, de mondta, hogy hetvegen meglatogatnak... (tudni kell, hogy nagyon rossz allapotban vagyok... depressziom van, allandoan be vagyok zarva, minden nap bogok... - parom keszitett ki idegileg... Tudjak, hogy mennyire egyedul vagyok, de egyszeruen, xarnak ram... - addig mig el nem mentem hetente 2-szer is kijottek hozzank... mostmar semmi... pedig szuksegem lenne rajuk...)... Persze azota is jonnek... az is csak ures igeret maradt...
No, de mi bant engem nagyon... Tegnap volt unokaocsem szuletesnapja... S en bunko, nem hivtam fel, nem koszontottem fel, semmi(ok is mindig elfelejtik a szuletesnapomat.....) de ezert akkor sem a 9 eves kis unokaocsemet kene buntetni... :(
Olyan lelkiismeret-furdallasom van, amiert nem hivtam fel, de most meg nem merem felhivni oket...
Akartam tegnap kuldeni nekik egy e-mailt, de valamiert nem tudtam elkuldeni :(
Szerintetek most mit kene tennem?
Hivjam fel oket, vagy hagyjam, hogy erezzek, hogy xarul esik a viselkedesuk?
Szegeny kis unokaocsemmel beszelnek, am o soha nem orul nekem... mindig kozombos... ezert is felek felhivni... - pedig regen sokat beszelgettunk, jatszottunk... mostmar olyan, mintha nem szeretne...
válasza:Felhivtam oket.... Am hiaba vagyok kedves, ugyanolyan kozombosek... :(
Tesomat eleg sokszor felhivom, olyankor a "na mi van parasz?!" beszolasa kicsit kiakaszt... oke, hogy gyerekkorunkban meg hulyskedunk, meg szivatjuk egymast, de... mostmar nem vagyok en se pisis 10 eves... (20 vagyok)...
No, mindegy... lehet nem kellett volna tenyleg beszoljak ilyet, de nekem azert kellemetlenul esik, mikor mind mondja, hogy de utalja a macskakat... (nalunk a macskak is csaladtagok...)
No, majd rendezodnek a dolgok... csak idegesit, hogy ilyenkor, mikor nekem is szuksegem lenne egy kis lelki tamaszra cserben hagynak, aztan meg mikor meglesz a Baba mind nalam fognak ulni "babazni"... S ezzel nem csak ok lesznek igy, hanem masok is...
En is hisztis vagyok, ez az igazsag...
válasza:ne haragudj, de zerintem te mazochista vagy, aldozat tipus. ha jol esik buntetni magad, ilyen partnerrel, akkor csak csinald de ne varj segitseget :-O csak azon lehet segiteni, aki hagyja.
elejuk kene allni, sajnalom, egyedul vagyok, hianyoztok, satobbi... ha ilyen kis konfliktushelyzetet nem tudsz kezelni,akkor mit csinalsz ha tenyleg valami problema lesz?
szakits a paroddal,ha szemet,es egyedul vagy, es javitsd meg a kapcsaolatot a csaladoddal. ennyi.
válasza:Ez az, hogy en probalkozok, de megse semmi...
Hivom oket(batyamat, mobilon, olyankor mar azzal a megszolitassal kezdi, amit fentebb emlitettem...), mint irtam, el is mentem... de egyszeruen... azok utan, hogy kineznek onnan nem nagyon jon, hogy meg menjek hozzajuk... Feszultnek erzem magam, ugy erzem alig varjak, h huzzak mar el... S igy azert eleg nehez...
S szerintem ez azert megse volt olyan kegyetlen beszolas, hogy orok-harag... Mindig rugkapalja a macskaimat... s azert engem ez bant... Szidja oket, kifejezi utalatat irantuk... pedig tenyleg nem artanak neki...
Az meg, hogy elmentem a paromhoz... mindenki ugy baxxa el az eletet, ahogy akarja! de nem ertem akkor sem, hogy ezert miert kell megharagudni??
Egesz nyaron konyorogtem, hogy hagyjak itt unokaocsimet 4-5 napra (nagyon akart o is maradni), s egy napra se engedtek... Maskor meg en nem mentem el kirandulni, mert vigyaztam ra, hogy tudjanak ok elmenni... Annyira orultem volna, ha nalam van egy kicsit... s nem engedtek, mondvan "majd maskor"...
Tesomra akarhanyszor rairok messengeren, egyszer se valaszol...
Jovoheten elmennek vinni unokaocsinek valami ajandekot, de felek menni, mert delutan tanulni fog, s nem akarok zavarni... :-S
Szar az egesz...
A parom mar csak ex. Epp azon vagyok, hogy tultegyem magam rajta. Meg egy honap a Baba szuleteseig, addig osszeszedem magam...
Szia!
Lehet, hogy már nem vagy 10 éves , de hidd el 20 évesen sem vagy felnőtt. Azért mert kismama vagy attól még nem vagy felnőtt és felelősség teljes.
Ne haragudj ,de nagy butaság volt részedről, hogy ennyit zötykölődsz a vonaton azért ,hogy elmenj egy olyan pasihoz aki szarik rád.
Most vigyáznod kell magadra , és a kicsire is. És össze kell szedned magad, nem engedheted meg magadnak ,hogy idegileg labilis ,depressziós legyél.
Vannak olyan időszakok mindenki életében amikor igenis oda kell állni és tudni kell valakinek a bocsánatát kérni.
Nem a sógornőd tehet arról , hogy meghalt a cicád, mégis azon az emberen vezetted le a dühöd akin nem kellett volna . Csak azért mert tudod , hogy utálja a macskákat.
És a bátyád, hát mit mondjak ő is paraszt, hogy így veszi fel a telefont , de ok nélkül nem hívna így. Nyilván közömbösek, hisz valljuk be őszintén bunkó voltál és ráadásul még gyerekesen ostobán is viselkedtél amikor leutaztál az exedhez.
Szedd össze magad , tedd félre a büszkeséged, és igenis tessék oda állni testvéred és a sósornőd elé és kérj bocsánatot és utána várd türelemmel, hogy feloldódjanak.
És ne haragudj,de az is jellemtelen dolog, hogy nem hívtad fel az unokaöcséd , hisz ő aztán tényleg semmiről nem tehet. És mindezt azért mert ők is elfelejtik a te szülinapod? ÉS annak mi köze az unokaöcsédhez? Szerintem semmi, na de mindegy.
Szerintem kicsit szállj magadba, szedd össze magad , mert szükség lesz egy összeszedett erős anyukára ha megszületik a baba.
Mond meg testvéredéknek, hogy sajnálod és bocsássák meg, hogy úgy viselkedtél, hisz tényleg gyerekes volt a viselkedésed.
És hidd el a hozzászólásom nem bántásnak szánom, de nem engedheted meg magadnak, hogy szét hullj, te most nem sajnáltathatod magad erősnek kell lenned ,hisz anya leszel.És nem utolsó sorban embernek kell maradnod, hidd el sógornőd még nagyon sokat tud neked majd segíteni a közeljövőbe.Tehát tessék átmenni vagy ha nem megy szemtől szemben akkor telefonon beszélj vele. Nem kell túl cifrázni a dolgot elég ha annyit mondasz, igazatok volt bocsánat, igyekszem.
Aztán írd meg ,hogy haladsz :)
Drukkolok
válasza:Nem rosszbol irom, csak azert, hogy eszrevedd magad. Szerintem a testverednek es a felesegenek elege lehet az allando panaszkodasodbol. En is feladnam annak a segiteset, aki nem hallgat ram, kozben meg allandoan sirankozik, a logikus cselekedetnek meg epp az ellenkezojet teszi.
"Az meg, hogy elmentem a paromhoz... mindenki ugy baxxa el az eletet, ahogy akarja!"
Ez is mutatja, hogy te is tudod, hogy mi lett volna a helyes, de te mazochista vagy es jobban szereted a rossz donteseid utan sajnaltatni magad. Amig ezt az onsajnalatot nem hagyod abba, addig ne varj komoly valtozast. Lehet, hogy csak annyit kellene tenned, hogyha keresed a testveredeket, akkor egyszer o roluk is erdeklodsz, nemcsak a te gondjaidat sorolod nekik (tudod, az allando sirankozastol mindenki kikeszul, gondolom, hogy te is igy lennel). Elvarod, hogy segitsenek, de mire fel? Felnott embernek tartod magad, nem hallgatsz a tanacsaikra (amit amugy megbansz kesobb). Toluk mit varsz? Neked nagyot kell ahhoz valtozni, hogy kijuss ebbol a godorbol.
válasza:Koszonom a valaszokat!
Azert voltak nekik is kulonos huzasaik, de en akkor sem voltam ilyen visszataszito veluk... es nem holmi beszolasrol van szo...
Tesomnak paraszt vagyok miota elek... 10 ev van koztunk, lehet azert is ez a lenezes reszerol...
Annyi hulyeseget csinaltam ertuk... Falaztam nekik... S most derult ki nemreg, hogy azert nem szerettek mikor kicsi voltam, mert azt hittek anyamnak vagyok a besugoja... Pedig mindig falaztam, egyszer se koptem be oket... Pl anyuek nem tudtak, hogy tesom cigizik, s tudtam, hogy sokszor nincs penze cigire, ezert fogtam magam, es loptam anyamektol a cigit, hogy legyen neki... Ha volt egy bananom, azt is 3 fele osztottam mindig... Ok pedig allandoan eldugtak elolem ha volt valami edesseguk... Nem is kellett volna adjanak belole, de azert szarul esett kis pisis letemre is, hogy ok dugiba eszik a napolyit, en meg meg azt az egy bananomat is megosztom veluk...
Sogornom mikor megszulte unokaocsemet bekoltozott hozzank(2 szobas panel lakas - azota elkoltoztunk onnan - ). En lemondtam mindenemrol a szobaban, szekrenyeimet, mindenemet atadtam, hogy legyen helye a cuccaiknak, kint aludtam anyumekkal ket osszetolt fotelben... szivesen tettem, orultem, hogy en legalabb ezzel sigiteni tudtam...
Am a babat mig nalunk lakott(kb 2 hetig) max 5-szor lattam, mert nem engedtek oda hozza... nem tudom miert... oke, hogy kicsi voltam, 11 eves, de akkor se kezbe fogni akartam, csak egy kicsit csodalni... egyszeruen, ki voltam nezve... Szoval nekik is voltak ilyen huzasaik...
Mikor nagyobbacska voltam mondtak, hogy idegesitette oket, hogy a nyakukon akartam csungeni... Lehet volt benne valami... talan tul tolakodo voltam... De akkor mindig jo voltam, mikor el kellett menni vasarolni valamit, vagy elhuztam orakra otthonrol, hogy tudjanak egyedul maradni......
Sogornom miutan megszulte unokaocsemet depresszioba esett... Sokaig tartott neki, evekig... Mikor nagyobbacska lettem, 16-17 eves, en voltam neki a lelki kukaja, nagyon szivesen meghallgattam, probaltam kicsit felviditani, elvittem unokaocsit setalni, hogy legyen egy kis nyugija...(18 es fel eves volt, mikor szult, s kb o is ugyanigy maradt, mint en... baratok nelkul... mindenki elvolt foglalva sajat magaval, o meg ilyen fiatalon gyereket kellett neveljen... szoval neki se volt konnyu...). Oke, kis pisis voltam, persze biztos nem en voltam szamara a legjobb tarsasag, de ahogy tudtam mellette alltam... Tobbszor elhivtam oket sorozni, szoval kicsaltam oket a negy fal kozul...
S most o az, aki a legjobban tudja, hogy milyen allapotban vagyok... Baratok nelkul, szuloknel, s meghozza nekem nincs parom se, nem ugy, mint neki, mert batyam mellette allt mindig...
Persze, megvan nekik is a sajat kis eletuk, s tudom, hogy nem az a legfobb dolguk most, hogy patyolgassanak, nem is varom el... csak ilyen hulyesegert alig beszelnek velem... s mar 3 honap telt el...
Mint irtam, probalkoztam parbeszedet nyitni... Batyamra rairtam, semmi... ha felhivtam 2 percet alig ha beszeltunk, mert mindenre csak szavakkal valaszolt...
"-Hogy vagytok?
-Jol.
-Mit meg csinaltok?
-Semmit.
-Hogy megy a suli Eriknek?
-Jol.
-Hogy megy a melo?
-Szarul.
-Aliz miket csinal?
-Semmit"
Szoval kb igy zajlik le egy beszelgetes... Egy ideig tobbszor hivtam, de mikor lattam, h semmi... Mar szegyelltem hivni... Mikor a korhazba voltam fel se hivtak...
No, hat... legkozelebb vigyazok a szamra, s nem szologatok be ilyesmiket...
Bant a dolog, hogy mostmar meg ok sincsenek, de nem jarkalhatok mindig utanuk. Ugy tunt megbeszeltuk akkor a dolgot, hat ugy latszik megse...
Amugy unokaocsemre nem tettem volna ra a depressziomat, epp az, hogy ha kicsit itt lett volna elfelejtettem volna minden gondomat-bajomat...
No, hat, koszonom azert, hogy elolvastatok kisregenyemet, s tanacsot adtatok... Amennyire tudom megprobalom helyrehozni veluk a kapcsolatomat, de egy kapcsolathoz ket ember kell... Megtettem az elso 10 lepest... egy kis pozitiv visszaigazolast igazan adhatnanak, mert ha nem kapok semmi ilyesmit, ugy erzem hiaba az egesz...
Ezt en rontottam el, igy igaz, s megprobalom helyrehozni... De teny, hogy amiket ok elronottak meg se probaltak helyrehozni, hanem inkabb figyelmen kivul hagytam, csak ne legyen balhe...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!