Hogyan kérjek segítséget a családomtól, ha szükséges lesz?
Valahogy úgy alakult, hogy nem szeretek segítséget kérni, ha valaki önként segít, azt elfogadni elfogadom, ha úgy van, de én magamtól nem szólok szinte senkinek, hogy segítsen. A férjemnek szólok, de már anyámnak se igazán szeretek, pedig nincs rossz kapcsolatunk.
Eddig ez nem is jelentett akkora problémát, most azért lesz aktuális, mert nemsokára megszületik az első gyerekünk, és mindenki mondja, hogy ha majd valami segítség kell a babával kapcsolatban, szóljak. Nővérem és anyám tudom, hogy komolyan is gondolja, de anyósom és sógornőmék is mondták és ők rájuk is számíthatok szerintem, de valahogy olyan megalázónak érzem, vagy félek a visszautasítástól, nem tudom mi lehet az oka. Csak ugye mindenki úgy van vele, hogy zavarni se akar, meg útban lenni, ha most éppen pihenni akarnék vagy valami, és ezért mondják, hogy szóljak. De attól félek, hogy nem fogom tudni legyőzni magamban ezt a gátat, és rohadtul nem fogok szólni senkinek és inkább egyedül (vagy max a férjemmel, ha otthon van) elkínlódok.
Na ez nem érem iszában vagy vele,hogy a robléma benned van, akkor milyen segísége vársz őlnk?
(Bocsi, mára elűn néhány beűm.
és rohadtul nem fogok szólni senkinek és inkább egyedül (vagy max a férjemmel, ha otthon van) elkínlódok.
Ha már most kínlódásnak érzed, az a legnagyobb baj. Én 3 gyereket "kínlódtam" végig egyedül a férjemmel, de valahogy akármilyen nehéz is volt (egy 2 éves mellé születtek az ikrek, férjem dolgozik 12óra/nap), soha nem éreztük, hogy kinlódás lenne bármi is. Nekünk nem volt rokoni segítségünk, mert külföldön élünk, és a barátaink, bár felajánlották, értelemszerűen nem tudtak úgy segítséget adni, ahogy egy 24/7-ben ráérő nagyszülő tudott volna.
Egyébként pedig magadnak, a magad elvárásainak akarj megfelelni, és ne érezd szégyennek, ha segítséget ajánlanak és te elfogadod.
Van, hogy kínlódás az élet egy újszülött mellett. Lehet, nem ez a legjobb szó rá, de igenis illik a helyzetre.
Mikor mondjuk beteg vagy, pihenned kéne, de nem tudsz, mert éjszaka is óránként kelsz a gyerekhez. Vagy szalad a ház, késésben vagytok az orvostól, de induláskor nyakig f_sta magát és még a bundazsákból is csöpög a cucc. Vagy front van, nyűgös vagy te is, a gyerek is és semmi nem jó, csak várod, hogy vége legyen a napnak. Ezek igenis kínlódások, nem vagy rossz anya te sem, 5. válaszoló, ha beismered.
A szupermamik is it vannak ahogy látom. Igenis kínlódás a gyerekkel egy egy helyzetben. Főleg első gyerek. Rohadtul másabb a helyzet, nagy változás ez egy nő életében az anyává válás. Ehez képest egy második gyerek szülés már nem olyan nagy változás. Rutinosabban megy az már, a nagyobbal jobb esetben már meg lehet értetni egymás dolgokat...
Na de a kérdésre visszatérve, nyugodtan kérj segítséget. Szerintem biztos szívesen segítenek foleg ha fel is ajánlották. Vannak olyan emberek akik maguktól is segítenek, de olyanok is vannak akiktől kérni kell. Attól szerintem szívesen segítenek. Nem muszáj egyedül megold. Ha van segítséged sokkal könnyebb lesz átvészelni. És miért is ne könnyítenél a dolgodon?
Kérheted, hogy főzzenek nektek, és vigyék el. Ez egy klasszikus régimódi segítség és jól tud jönni. Aztán majd alakul.
Azért is jó, ha te kérsz valamit, mert akkor a látogatások idejét is szabályozni tudod. Ez is jól jöhet, főleg, ha nemcsak első gyerek, de első unoka is. Mert olyankor könnyen átjáróházzá válhat a kigyerekes otthon, hiszen mindenki folyton babázna.
Off
2 honapos kislany elsogyerekes anyjakent mondom, hogy de, sokszor igenis kinlodas. Amikor uvolt egesz nap, es mar csak fejenallni nem probaltam meg vele, azon kivul minden mast, de semmi nem hasznal. Amikor en bogom vegig a napot (ez volt pl tegnap) es nem tudom miert, a hormonokra fogom.
Es ez csak ket pelda, osszeteszem a ket kezem, hogy csak heti 1 ejszaka alszik rosszul. Masok szerencsetlenebbul jarnak.
On
Ne szegyellj segitseget kerni. En is olyan voltam mint te, nem szerettem, meg akartam mindent oldani sajat magamtol, de rajottem, van ami nem megy egyedul.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!