Mit gondoltok erről a felállásról?

Na most lepontozhattok!

Véleményem szerinta kérdező igenis lehet jó anya attó, hogy ilyen helyzetbe került. Keresi a megoldást a helyzetre. Értsük már meg, hogy egy gyereknek nem az anyjára van szüksége, hanem valakire aki egy biztos pont az életében. Nem azért sír éjszaka a gyerek az anyja után, mert neki csak rá van szüksége, hanem mert tudja, hogy ha sír ő lesz az aki odamegy hozzá. A folyamatosan az apuka kel fel hozzá, akkor nem fog az anyjáért sírni.

Attól, hogy a kérdezőnek tönkre ment az előző kapcsolata, amelyből született egy gyerek, még nem kell az életét a gyerekre áldoznia. Persze, fő és elős a gyerek, de ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan tudja nevelni igenis szüksége van a saját boldogságára is. Boldogtalan, szomorú, fásult ember nem tud életvidám gyereket nevelni, nem lehet ennyit színészkedni egy gyerek előtt sem.

Miért lenne attól rossz anya, hogy megoldást próbál keresni a gyerek apás korszakára. Hangsúlyozom megoldást!!!!

Akkor lenne ám jó anya, ha ezt figyelmen kívül hagyva a gyerek akaratát, maga mellé kötné, mert ő az ANYJA, és neki joga van ehhez? Ha az apja ellen hangolná, nevelné a gyereket?

A megoldás nem biztos, hogy jó, de az igyekezet, a szándék dícsérendő!