Mit lehet tenni azzal, ha valaki nem képes felfogni mi az a depresszió?
Anyám depressziós és alkoholista.
Már vagy 20 éve iszik.
És évről évre rosszabb az állapota.
Az utóbbi 5 évben már szinte csak annyiból áll az élete, hogy eljár dolgozni, megcsinálja az alap dolgokat, főz, mos.
De a takarítást nagyon elhanyagolja.
A wc ritkán van kitakarítva, nagytakarítás nagyon ritka, minden, ami hosszasabb folyamat, azt elhanyagolja.
Apám ezt nem bírja elfogadni, bár ő is alkoholista.
Állandóan szidja, hogy miért nem takarít, az udvarra rengeteg virágot hazavitt, amiket anyám nem akar gondozni.
Mondtam neki, hogy ez depresszió, és ez már nem is lesz jobb, csak rosszabb az öreg korral.
Mondtam, hogy költözzenek kisebb lakásba, ahol nem kell annyit takarítani, de ő nem akar, mert ő nem tudja otthagyni a házat.
Mondtam, hogy akkor váljon el, azt sem akarja.
Egyszerűen nem érti meg, hogy ez egy betegség, és nem lustaság.
Én már előre félek mi lesz, ha mindketten nyugdíjasok lesznek.
Engem a kérdésedben az fogott meg, hogy miért gondoljátok hogy csak anyukádnak kellene takarítani?
Ha apukád hozza haza a virágokat, miért kellene anyukádnak azzal bármit is kezdenie.
Illetve, ha apukádat zavarja hogy nincs takarítva, akkor ő miért nem takarít?
Szerintem, anyukád kikészült, mert néha neki is jól esett volna, ha csillogó lakásra megy haza a munkából, nem hogy még állandóan takarítson mások után. Ilyen ez amikor egy nő rongynak van használva. És persze a végén nem hogy hálásak lennének neki, mennyi mindent megcsinált, hanem még ő a hibás, mert már nem akar mások után takarítani és közben úgy kinezni mint egy felmosó rongy.
Apádnak az a baja, hogy feleséget kapott és nem házi csicskát.
Majd ha eléggé fáj neki, akkor változtat. Addig meg kussoljon és élvezze a választását.
Anyukád egyáltalán nem biztos, hogy depressziós, szerintem csak szimplán nem boldog, de egy ilyen "régimódi" házasságban nem igazán könnyű nőként boldognak lenni, főleg, ha már a hócipője is tele van a férje "elvárásaival".
Nagyon sivár, egyhangú az élete, ebbe nagyon bele lehet fásulni, főleg, ha a házastársával sem bensőséges a viszonya.
Apám úgy éli meg, hogy hát szerinte ő jót tesz, mert szép az udvar, stb.
Rengeteg virág van, több, mint fél óra csak azt locsolgatni naponta.
Apám tárgyakat is hazavisz, pl rengeteg dísz kancsó, köcsög, korsók, lámpások, kerámia készletek, amiket én "porfogónak" hívom.
Anyám ezt nem hajlandó törölgetni.
Ő úgy érezné jól magát, ha csak ami szükséges, az legyen a házban.
Ez az ellentét köztük.
Anyám nyaralni sem akar, régen mikor gyerekek voltunk megbolondult, ha vendégek jöttek hozzánk, hogy neki készülnie kell, nyűgnek érezte.
Nagynénémet pl a férje tartotta el, háztartásbeli volt, és hát ugye ott tiptop volt minden.
Mára már anyám oda jutott, hogy a rokonaira sem kíváncsi, ha a testvére küld neki képet az unokáiról nem reagál rá, ezen múltkor összeveszett a húgával, hogy ő mennyire befordult, csak a munkahely érdekli.
Szerencsére neki nincs unokája, nem is lesz, azokat se bírná elviselni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!