Öröklés kérdés, házasok közt?
Tehát ha adott egy házaspár, elvileg minden vagyon közös, válásnál szét is osztják ha jól tudom.
Ha egyikük meghal, és mondjuk az ő bankszámláján volt 20M, a túlélőén pedig 2M, akkor mennyi az örökség ami szétoszlik az örökösök közt? 20M vagy 11M?
"Az élő személy számlája, pénze NEM lehet a hagyaték tárgya."
Kivéve akkor, ha az élő személy számláján lévő pénz az elhunyttal közösen szerzett vagyon. Mert ha közösen szerzett vagyon, akkor annak a feléből is örökölnek az elhunyt gyermekei.
Tehát ha az özvegy kijelenti, hogy az elhunyt számláján lévő pénz közösen szerzett vagyon, akkor az ő számláján lévő pénz is az. Így tehát az ő számlájának a fele is az örökség részét képezi. A közjegyző mondta, nem én.
#12
Közjegyzőnél így nem fog vagyont szerezni senki sem öröklés jogcímén. Legfeljebb megy a bíróságra és ott bizonyítja, aztán a bíró vagy megállapítja, hogy örököl, vagy nem.
Mi a hagyatéki tárgyalás előtt legalább négy ügyvédet felkerestünk, akik kifejezetten hagyatéki ügyekkel foglalkoznak, hogy tanácsot kérjünk tőlük, mire számíthatunk. Mindegyik mást mondott, de egyik se tudta helyesen!!! Ha Te is ilyen ügyvéd vagy kedves 13-as, akkor kérlek, hogy tájékozódj.
Átböngésztünk egy csomó örökléssel foglalkozó törvényt és weboldalt is, de egyikben sem találtuk meg azt, amit végül a közjegyző mondott. Azt, hogy ha az özvegy közös vagyonnak állítja az elhunyt számmláján lévő pénzt, akkor az ő számláján lévő pénz is közös vagyonnak számít. Ezt még az az ügyvéd se tudta, akivel az özvegy a tárgyalásra érkezett. Mi se tudtuk, de ennek köszönhettük, hogy az özvegy nem vitte el a pénz felét, plusz a másik felének a harmadát. Mivel vaskos saját vagyona lehetett, nem akarta beletenni a közösbe, inkább megelégedett az örökséget képező összeg egyharmadával, azaz egy gyerekrésszel. Szerencsére, mert mi így sokkal jobban jártunk.
Egyébként meg teljesen logikus az eljárás. Hogy ha az elhunyt vagyona közösen szerzett vagyon, akkor annak a fele nyilván eleve is a házastársé, tehát csak a másik fele, az elhunyt része képezi az öröklés tárgyát. Viszont ebben az esetben a házastárs pénze miért ne lenne szintén közösen szerzett vagyon, kivéve, ha az öröklésből, ajándékozásból, stb. származik, és ezt az özvegy igazolni tudja. Abban az esetben az az ő különvagyona, és valóban nem öröklés tárgya. (Hasonlóképpen az elhunyt pénzét se lehet közösnek nevezni, ha az igazolhatóan az elhunyt különvagyona volt). De ha a házastárs nem tudja igazolni, hogy az ő számláján lévő pénz az ő különvagyona, akkor az is ugyanúgy közösen szerzett vagyonnak számít, mint az elhunyt számláján lévő pénz. Akkor pedig a házastárs pénzének a fele az elhunyté, tehát annak a fele is öröklés tárgyát képezi. Ezért a két számlán lévő összeget, mint közösen szerzett vagyon, összeteszik, és elfelezik. A fele a házastársé, a másik felén pedig egyenlő részben osztozik az utódokkal. Ez teljesen logikus.
A házastárs pénze csak akkor nem vonható be az örökségbe, ha az igazolhatóan különvagyon.
Külön vagyon:
Házasság előtt meglévő pénz, ingó és ingatlan vagyon;
A házasság után öröklésből kapott ingó és ingatlan vagyon;
A házasság előtt/után realizált, személynek járó járadék; ( pl. holokauszt túlélő, gulág; fogság után járó;
Ha ezt a külön számláján tartja, nem költi el, külön magánvagyon marad.
A külön vagyon nem vonható be a hagyatékba.
A közösen szerzett vagyon vonható be, akkor is, ha az életben maradt házastárs számláján van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!