Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Miért van lelki ismeretfurdalá...

Miért van lelki ismeretfurdalásom amikor nem tettem semmi rosszat?

Figyelt kérdés

Ha nem velem történik meg el se hiszem..

33 évesen úgy döntöttem,hogy követem a férjemet Angliába minden nyelvtudás nélkül.Én is abban bíztam,mint oly sokan,hogy aki akar az tud munkát találni,és a mosogatáshoz minek a nyelvtudás,hiszen az angolok ilyen munkára sose mennének.Hamar rá kellett jönnöm,hogy bizony a valóság messze nem így van..Mindenhonnan elutasítottak,hogy nincs angol tudásom,még takarításnál is.Hónapokig kerestem állást,és egyre sürgetőbb lett,hiszen lassan vége lett a nyári szünetnek,és a fiamat is ki akartam hozni(a nyári szünetet még az apjával töltötte)

Egy nap felhívtak,hogy menjek egy céghez állásinterjúra.(hozzáteszem,hogy az önéletrajzba mindig beleírtam,hogy minimális angol tudásom van,így tudtak a nyelvi nehézségemről) Az interjú napján meglepődtem,hogy rajtam kívül(engem elkísért a férjem ,hogy segítsen tolmácsolni)

volt egy srác is aki szintén magyar volt.Míg vártunk elmondta,hogy pár hete jött ki 27 éves,és ez a harmadik melóhely ahová interjúra hívták.AZ előző kettőnél már volt,és hétfőn kezdhet is.Azt mondta,hogy megnézi ezt is,és majd eldönti hova megy,mert így jobb,hogy tud válogatni..Mondtam neki,hogy milyen jó neki,hogy tud angolul mert van választási lehetősége...nekem sajnos nem volt,és már az is csoda hogy ide behívtak..

Jött a főnök és egyesével behívott minket.Előbb engem,majd a srácot..A végén behívott mindkettőnket,és elmondta,hogy neki 1 emberre van szüksége.Mivel én csak alapszinten beszéltem,de azt szépen így úgy gondolta a főnök,hogy bátortalan vagyok beszélni,és talán megnyugtatott az is hogy volt tolmácsom(tényleg könnyebb volt így ,elismerem) Elmondta,hogy a srác többet tudott angolul,de sokszor ő a főnök is igénybe vette a férjemet mint tolmács,mert nem értette a fiút.Ugyanis ő csak egymás mellé rakta a szavakat,és nem volt megfelelő ragozás,néha nem a jó szót mondta egy adott kérdésre..Így sokszor nem volt értelme a mondandójának..De a srác mer beszélni..Ezt azért mondta el,hogy tudomásunkra hozza nem lenne fer ha bármelyikünket avval küldene el,hogy minimális az angol tudása..Ezért megkért minket,hogy mi ketten beszéljük meg,hogy melyikünk szeretne itt dolgozni,és az illetőt hétfőn szeretettel várja.

Életemben először "könyörögtem" egy melóért.Megkértem a srácot,hogy engedje át nekem ezt a helyet ,hiszen őt két helyre is várják,és nekem nem lesz még egy ilyen lehetőségem..Mondtam,hogy így a fiam is kitud jönni,hiszen biztos háttért adhatok neki..A srác (megsértődött a főnökre,hogy azt mondta nem jó az angol tudása) Csak annyit mondott"leszarom ezt a helyet" és elment..Így én úgy értelmeztem,hogy akkor hétfőn jöhetek dolgozni..

Eljött a hétfői nap,gyomorgörccsel,idegességgel.Amikor bementem a céghez ott ért a meglepetés.A srác már ott volt,és felvették,mert azt mondta,hogy úgy egyeztünk meg,hogy ő jön ide..Sírva mentem haza,képtelen voltam felfogni,hogy egy magyar ember így átvágott,eltaposott.

3 év telt el..Kemény 3 év..A napokban ért egy hatalmas meglepetés. Munkából jöttem hazafelé,és a hazautam egy vasúti átjárón keresztül vezet.Már napok óta láttam az aluljáróban egy hátizsákos hajléktalant aki egy táblára kiírta,hogy nincs otthona,éhes,és segítsenek rajta..Nem látszott sem alkoholistának,sem drogosnak..Valamiért ismerős volt,de nem tudtam honnan.Inkább úgy nézett ki mint aki túrázna.(hátizsák,hálózsák)

Egy nap a férjemmel együtt mentünk haza,és amikor megláttam megint mondtam a férjemnek,hogy sajnálom a srácot,adjunk neki 1-2 fontot ha mást nem legalább egyen valamit..Amikor odaadtuk a pénzt megköszönte magyarul.Kiderült,hogy magyar.Majd elmondta,hogy pár hónappal ezelőtt létszámleépítés volt,és elküldték őt is.Mivel mindig csak szórakozott,élt így nem maradt spórolt pénze.A haverjai mind hazamentek,így egyedül maradt pénz,munka,szállás nélkül.Annyi pénze sincs,hogy hazamenjen..Sajnáltam,hiszen nincs rosszabb annál ha valaki idegen országban hajléktalan lesz..(vagy akár otthon)

Addig addig beszélgettünk,míg eszembe jutott,hogy pár napra be is fogadhatnánk,mert az egyik szobánkat úgysem használjuk..(vendégszoba a rokonoknak,barátoknak akik meglátogatnak)

Eljött hozzánk,majd otthon is beszélgettünk,.hogy ki mióta van kint,és hogy mit csinált.Vacsora közben jött a meglepetés,amikor kiderült,hogy ez az a srác aki 3 évvel ezelőtt átvágott,becsapott..Aki miatt sok-sok átsírt éjszakám,és rengeteg lemondással járó hetek/hónapok jöttek.

Ott ültem,és azon gondolkodtam,hogy most mit tegyek..Miért segítsek rajta amikor ő nem segített? Végül is a harag nagyobb volt bennem,és a vacsora után megmondtam neki,hogy rájöttem honnan ismerős.Elmondtam neki,hogy nagyon nagy "pofont" kaptam tőle,és nem érzem azt,hogy most 3 évvel később pont nekem kéne segítenem.Mondtam,hogy 1 éjszakát maradhat,de másnap menjen el..Így is lett..Azóta nagyon ritkán látjuk,szerintem más alagútban húzta meg magát..

Néha--néha lelkiismeret furdalásom van,hogy mégiscsak többet kellett volna segítenem,de még mindig bennem van,hogy 3 éve én is majdnem hajléktalan lettem..

Szerintetek nagyon rossz voltam? Be kellett volna fogadnom több hónapra? Ja! megtudtam azt is,hogy azon a munkahelyen ahová szerettem volna menni,alig dolgozott pár hónapot,és ott hagyta,mondván,mert uncsi volt neki..

Köszönöm,hogy elolvastátok


2010. okt. 28. 09:59
1 2 3
 21/25 anonim ***** válasza:
Valószínűleg újra beszélnék a férjemmel,és megpróbálnék segíteni.Igen,minden sérelem ellenére.Nem Vagy hibás,de legyél Te jobb.Jó,hogy nem fogadtad be,de ha tudsz segíteni egyetlen embernek,akkor ne azt nézd,hogy mit tett Ő neked.A "végén" csak az számít MI mit tettünk másokért.Nem mondtad,hogy bocsánatot kért-e?Lehet,hogy trehány a fickó,egy esélyt mégis megérdemel.Helyezkedj bele a helyzetébe...
2010. okt. 28. 14:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/25 A kérdező kommentje:

ma 14:28

Nem kért bocsánatot,csak annyit mondott,hogy megérti hogy még mindig harag van bennem.meg annyit,hogy elég uncsi meló volt,így hamar leléptem..Ennyi.Csak ennyire jött szóba a 3 évvel ezelőtti eset.Én megkérdeztem,hogy miért hazudta azt,hogy abban egyeztünk meg,hogy ő megy oda melózni. De nem mondott semmit.

Azóta jó ha kétszer láttam,akkor is csak véletlenül.Vásárlás közben vagy amikor kocsival hazafelé tartottunk ,és láttam menni valahová...De nem áll szándékomban újra közeledni felé..Lehet,hogy már megoldotta a helyzetét vagy ki tudj ami van vele..

Tudjátok 3 évvel ezelőtt úgy volt,hogy feladom,és hazamegyek,mert senki nem segített,és amikor lehetőségem lett volna dolgozni,ármánykodással elvesztettem ezt a lehetőséget is..A fiam még fél évig az apjával maradt,mert nem volt arra pénzünk,hogy megfelelő otthont biztosítsak neki( mi a férjemmel akkoriban egy angol barátnál laktunk ahol 1 kis szobát béreltünk)Fél év kellett míg a kauciót,és a havi szállásdíjat elő tudtuk teremteni,és végre kijöhetett..Hál istenek később kaptam munkát..de sok álmatlan éjszakával,és sok lemondással járt..

Azért a kezdet senkinek sem könnyű,főleg ha semmi segítség nincs.Se rokon,se barát.

Így egy bocsánatot szívesen fogadtam volna,de nem kaptam.

2010. okt. 28. 14:44
 23/25 anonim ***** válasza:

Ki mint vet, úgy arat.

Ne legyen lelkiismeretfudalásod.Ő egy senki számodra, sőt még annál is rosszabb.A sorstól visszakapta, amit neked adott.Megérdemelte.Majd ha jobb ember lesz jó dolgok is fognak vele történni.Te csak a családodra koncentráljál, azokra akik szeretnek.

2010. okt. 28. 15:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/25 anonim ***** válasza:
Jó kis esti mese volt... Higyjem is el, hogy te befogadnál egy hajléktalan jött-mentet magatokhoz, gyerek mellé, ebbe a férjed is belemegy, ráadásul pont azt, akit ismersz...
2010. okt. 28. 16:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/25 A kérdező kommentje:

ma 16:18

Felvilágosítalak mert úgy látszik nem értettél meg.

Nem kitalált,miért is találnám ki?

Nem fogadtam be senkit,csak segítettünk 1 embernek aki nem nézett ki sem hajléktalanak,sem drogosnak(ezt is leírtam)

A gyerek már nem kicsi hiszen ár 17 éves. 3 évvel ezelőtt fejezte be az általános iskolát otthon.

A férjem is vele volt így semmi titkolni való nincs.

Lehet,hogy nehéz elhinni,de ha valaki kint él egy idegen országban bizony néha jól esik ha magyar szót hall,és ilyenkor ha néha-néha össze is futnak az idegen magyarok beszélgetnek pár mondat erejéig.Lehet,hogy az is hihetetlen neked,hogy én nem tudok csak úgy belerúgni a másikba még akkor sem ha hajléktalan sz illető.Talán ha végig olvastad volna,írtam,hogy először csak pénzt adtunk neki,és akkor még nem ugrott be,hogy honnan ismerős az arca(bocsi,ha az arc memóriám nem a legjobb)

De amikor meghallotta,hogy magyarul beszélünk,így ő is megszólalt..(addig sehol nem volt ráírva hogy magyar,így akár lengyel,szerb vagy cseh is lehetett volna)

Azt is írtam,hogy eszem ágában sem volt hosszabb távra befogadni ,először csak egy vacsorára hívtuk meg(bocsi,de nekem nem okoz gondod egy tányér levest adni másnak)

Csak a vacsoránál ugrott be végül is az hogy ki is ő...

Lehet,hogy te egy olyan ember vagy aki bárkibe belerúg(ezt feltételezem hiszen ide is csak kötekedni jöttél) de én és hál istenek még nagyon sokan azért nem vagyunk ilyenek..Kóbor állatokat is befogadok mert sajnálom őket..Az ember külföldön csak megsajnál egy hazánkfiát..Elég szomorú,hogy ennyire telik neked csak..

2010. okt. 28. 16:50
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!