A fiam azért lett ennyire sznob, mert Budapestre költözött?

"Színházba, moziba, múzeumokba jár"

Ez tényleg szörnyű. Nem ember az ilyen.

De megmondanád, hogy neked mégis mitől rongyrázás a kultúrprogram?

Lenéz másokat, hogy ők nem járnak? Vagy csak elmegy lőni egy szelfit, hogy dicsekedhessen, hogy ott volt?

Mert a leírásban semmi ilyen nem szerepelt. Az ilyen viselkedést nevezném maximum rongyrázásnak.

Ebben hol a sznobság vagy a lenézés? Kérkedik? Beszólogat? Utal arra, hogy lenéz titeket? A mozi, színház, kiállítás, múzeum nem sznobság. Szerencsére nagyon sok embert érdekelnek ezek és baromi jó beszélgetős téma is egy egy múzeumi kiállítás. Sok új dolgot megtanulhat ott, ha tényleg megnézi és nem csak átszalad rajta. Az meg, hogy keveset megy haza természetes. Egy huszonéves már leválik a szüleiről, nem akar minden hétvégén a szülői házban lenni, kialakítja a saját életét, a saját szokásait, baráti társaságát, a kapcsolatait. Ez a normális, hogy a kamaszkorral kezdve szépen fokozatosan leválik, huszonévesen már saját élete van (majd valamennyire "visszatalál" a szülőkhöz, de onnantól már inkább "vendég" (kicsit átvitt értelemben), mint hazaszaladgáló gyerek.

Ennek Budapesthez annyi köze van, hogy ott könnyebb ilyek programokat találni, nagyobb a választék, nem egy helyi színház van meg 2 múzeum, hanem sok. Mondom ezt vidékiként, aki sokat jár színházba, múzeumba. Nekünk többet kell hozzá utazni, neki ott van.

Születésem óta Budapesten éltem, már lassan egy éve leköltöztem egy faluba.

Legalább másfél hónap kellett, hogy elfogadjanak és megszeressenek a "kedves vidékiek" és ne csak a "pesti pitsa" legyek.

Ennyit a nagy "a pestiek lenéznek mindenkit, bezzeg a vidékiek" dologról.

Miért,az is baj,hogy nem kézzel lábbal eszik ?

Ha ilyen szüleim lettek volna,akkor egyáltalán nem látogattam volna haza sem.