Megszakítani egy időre a családdal a kapcsolatot, mert a testvérem betegesen irigy és féltékeny?
Nővérem még a szüleinkkel lakik, bármikor megyek/megyünk hozzájuk, ő is otthon van. Megkeseredett, rosszindulatú csődtömeg, 20 percet nem bír ki beszólogatás nélkül. Ha meg visszaszólok valamit, ő van vérig sértődve és néz anyánkra, hogy "Hallottad?!".
A saját kudarcait nem látja, szerinte bárki, aki tehetséges, sikeres, azt másnak köszönheti csak.
Pl. a gyerekkori legjobb barátnője elvégezte az orvosit, utána ösztöndíjjal kiment Amerikába. Szerintem, mások szerint is ez tök nagy dolog, ő annyit mondott, hogy egész egyetem alatt annyi dolga volt, hogy tanuljon, meg hogy ezeket az ösztöndíjakat úgy dobálják mindenki után, bárki mehet ilyenre... Mondtam, hogy azért summa cum laudeval elvégezni az orvosit, közben versenyeket is nyerni igenis teljesítmény, erre lekiabált, hogy hagyjuk már a témát, őt ez nem érdekli. Meg, hogy ha a barátnője nem talált volna 20 évesen egy milliomost magának, akihez be is költözött, kíváncsi lenne, hogy ma hol tartana a nagy orvosi karrierben.
Nekem is ugyanezeket jegyzi meg folyton, hogy én jól helyezkedtem, azért haladok az életben. És megnézné, hogy ha nekem is lenne egy pályakezdő fizetésem, akkor is ennyire boldog lennék-e, vagy ha a párom a Mekiben adagolná a sült krumplit, ekkora szerelem lett volna első látásra?! Ősszel, az eljegyzési vacsoránkon is elkezdte mondani, hogy szerinte hülyék azok, akik 2 év után házasodni akarnak, dehát, ha már megfogtam magamnak az aranyhalat, úgysem engedem el.
27 éves, több egyetemi képzést kezdett el, majd hagyott félbe. Alkalmi munkahelyei vannak, mert ahogy dolgoznia kell, ő azonnal depressziós lesz. Párkapcsolata sosem volt, mert hogy "ő egyedül akar boldogulni", de ha valaki boldog kapcsolatban/házasságban él, rosszindulatúan megjegyzi, hogy na, majd ha válnak... De ha neki mond valaki valamit, meg van sértve és kikéri magának.
Szüleink is látják, hogy van vele gond, de mindig mondják, hogy ő is ugyanúgy a gyerekük, mint én, mit csináljanak vele? Ezt is megértem, de tényleg egy találkozás sem telik el úgy, hogy ne szóljon be valamit. Ha hívom a szüleimet valahová, akkor őt is hozni akarják, mert "hát a gyerekük". Így az sem opció, hogy ne én menjek, hanem ők hozzánk.
Az a baj, hogy tényleg ilyen 30-50 percekre ugrom már csak be, de akkor is ez megy. És persze, lehet kibírni, csak minek? Egy kedves mondata sincs soha.
Tavaly pl. Anyák napjára anyának egy utazást találtam ki, mondta, hogy neki ez rosszul esik, mert az ő muskátlija mellette milyen hülyén fog kinézni... Kifizettem az ő részét is, hogy jöjjön velünk, az út semmiről sem szólt, csak arról, hogy ő panaszkodott, hogy mennyi minden tetszik neki, miket szeretne és anya miért nem veszi meg neki, úgysem lesz mostanában esélye újra külföldre jutni.
Vagy most engem győzködött, hogy beszéljünk ketten a szüleinkkel, hogy adják el a családi házukat, vegyenek az árából maguknak és tesómnak is egy-egy lakást. Mert, hogy lassan 30 éves, már az összes barátnője elköltözött otthonról, de neki esélye sem lesz soha saját lakásra, mert nincs is annyi fizetése, ami egy lakás törlesztőrészlete lenne évtizedekig. Ő mindent akar, de lehetőleg úgy, hogy neki semmit ne kelljen érte tenni.
Vagy mindenki sikerét leszólja, de ha mondjuk neki, hogy ha ennyire könnyű, miért nem csinálja utánuk?
Az a baj hogy az ilyen toxikos emberek rossz hatassal vannak a kornyetedre.
Szuleiddel nyilvan ne szakitsad meg a kapcsolatod, de a tesodat csak ignorald nezd levegonek.
Majd eszre veszi magat.
Ha elmész a szüleidhez - ne reagálj a nővéred beszédére. Viselkedj úgy, mintha egy szót sem szólt volna. Eleinte morogni, szitkozódni fog veled, de maradj néma, kezdj beszédet másik családtaggal, vagy menj ki az udvarra, utcára, szomszédokhoz...
A nővérednek pedig ajáljatok gyógykezelést. (Belefog több egyetembe, de mindet otthagyja...? Nanááá!). Kishitű, várja, hogy a manna az ölébe hulljon, de megdolgozni érte, az számára nem opció.
"A nővérednek pedig ajáljatok gyógykezelést."
Járt pszichológushoz, nem is egyhez. Egyik sem volt jó, mert hogy neki nem segít az, ha hálalistákat írogat, számára nem segített egyik sem, elmondása szerint.
De ugyanezt csinálta a testsúlyával is. Kamasz kora óta súlyproblémái vannak, de sem mozogni, sem egészségesen étkezni nem hajlandó. Az utóbbi időben kezdte el mondani a Saxenda/Ozempic injekciókat, hogy neki az kell, mert azzal tudna lefogyni. Szüleink nem akarták ezt szponzorálni neki, az ára miatt sem, meg azért sem, hogy ne szurkálja magát, hiszen ha heti 3-szor mozogna legalább és nem tésztát enne tésztával, beindulna nála a fogyás. Végül csak el lett neki ez is intézve, mert hogy "ettől majd javul az életminősége is". Nem javult, mert ettől függetlenül ugyanúgy megeszi a lángost reggelire és hamburgert ebédre...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!