Mit tudnék tenni az ellen hogy mindig én legyek a "rossz"?

Elég hosszú történet,bocsánat a kis regényért. Édesanyám régi "barátnőjéről" lenne szó. Az egész úgy kezdődött,hogy a lányával kiskorunk óta barátnők vagyunk. Ezzel semmi baj nincs,most is tökéletesen megérjük egymást.. A suliban,mivel az anyja eltiltot tőle,merthogy a lánya elvileg miattam lett ennyire rossz gyerek. Hát az lehet hogy rossz,de eddig még nem láttam se káromkodni,se lopni,csalni stb... mindegy. nem ez a lényeg. Szóval el vagyunk tiltva. De ez még semmi. Mivel egy kerületben lakunk,mindig összefutunk,és sajnos így az anyjával is. Namost az anyja hozzám egy árva szót nem szól. nem is köszön,csak én neki(de mintha ő ezt nem is kallaná). csupán megfigyel,hogy tudjon anyukámnak panaszkodni. Vegyük példának a csütörtöki napot. két fiúval mentem (akikikkel együtt szoktunk menni egy másik barátnőmmel,csak ő most em jött) Szóval neki az jött le ebből,hogy én,aki miatt a lánya egy rossz kölök lett,most két sráccal megyek átkarolva isten tudja hova... És ezt ebben a formában elmondta anyunak. Hát nyilván anyu el is hitte (mit hihetett volna? jogos a gondolatmenet hisz ő is szülő. ) Na,és mikor hazaértem,rögtön elkezdte mondani h xy néni látott engem két fiúval egyszerre ölelkezni..Éshogy ebből mi az igaz,mert tudja,hogy sokszor volt ilyen,hogy ez a nő kavart,de azért mégis megkérdezi,hogy tudja,mi is volt valójában... mert nem ez volt az első eset,hogy eltúlozza a dolgokat. És akkor mondtam hogy mivel barátnőm nem jött (nem az ő lánya) ezért 3-an mentünk. Jó oké,nem is lett belőle baj. De engem már kezd ez idegesíteni,hogy szinte az egész kerület arról beszél,hogy anyám lánya miket csinál... De ez nem igaz.. nekem is van önkritikám,és előbb halokP meg,minthogy olyant csináljak,amiket ez a nő gondol rólam... Mindig hívja anyut a vezetékes telefonon,az meg nem írja ki a számát,meg amúgy is a szomszéd utcában lakik,mi akadályozná meg hogy pl a sarki boltban össze ne fussanak? Nem tudunk már mit tenni ellene,és lassan kezdem azt hinni,hogy anyu előbb-utbb neki fog hinni,nem nekem. Megkértem már szépen nyugodtan,sőt nem is magázva hanem önözve a kedves hölgyeményt,hogy én nem ártok neki,ha zavarja,hogy lát,akkor el is kerülöm,és tényleg nem akarok haragot,csak szeretném kérni hogy hagyjon békén... nem ment... Próbáltam nem figyelni rá,és mostanra már ott tartok,hogy alig tudok aludni,mert félek a holnaptól(tudom,hogy hülyeség,de én mindent túlreagálok,és lehet hogy ez miatt tűnik csak számomra ilyen vészesnek a helyzet),mert lehet hogy egy nap az egész kerület arról fog beszélni,hogy én miket csinálok,és úgy néz majd rám mindenki,mint egy tál csótánmyra(ha már a suliban ez megy,legalább a kerületben ne...) mit csináljek vele? Segítsetek,mert ez már az én teljesítményemet felülmúlja... köszönöm előre is. 17L